A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Régészet - Jakab Attila: Tatárjárás kori kincslelet Tyukod–Bagolyvárról

Jakab Attila de - legalábbis a tyukodi aranypéldány esetében - a helyi készítést sem lehet kizárni (vö. Kiss 2007c. 64.). A tyukodi leletben is megtalálható „palástcsatokról" Kovács Éva írt részletesen tanulmányában (KOVÁCS 1973.). A „palástcsat" helyett a palástdísz kifejezést használta (KOVÁCS 1973. 76., 78.), mert mint írja: „...érthetetlen volt számomra, hogy a korábban 'páros palástcsat'-ként említett ékszereken valójában sem az összekapcsolásra, sem a felerősítés vagy rögzítés bármiféle megoldására sem találtam utalást. Végső fokon rendeltetésük homályos maradt, megkockáztattam hát a feltevést, hogy az ékszereket palástra, esetleg övre varrva viselték.'''' (KOVÁCS 1973. 67.) Ezt az észrevételt a tyukodi leletből előkerült palástdísz is alátámasztja, mivel annak megmaradt darabjain semmilyen csatra vagy összekapcsolásra utaló nyomot nem lehet megfigyelni. A felvarrást segíthette viszont az alátétlemezen levő sűrűn elhelyezkedő kis lyukak egy része, míg a többi a felső részen meglévő szegecsek illeszkedési pontjaként szolgált. Kovács Éva számos nyugat-európai példát bemutatva bizonyította, hogy ezek a XIII. században általában párosával viselt (felvarrt) ékszerek a köpenyt összehúzó zsinór két végének elrejtésére szolgáltak (KOVÁCS 1973. 67-72.). Leletünkkel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a korábban ismert darabokkal ellentétben a tyukodi palástdísz a megmaradt töredékek alapján nem kerek, hanem valószínűleg ovális volt. Alakja nem szerkeszthető ki teljes bizonyossággal, de az ékszer íve mindenképpen ovaloid formát mutat. Alátétlemezének alakja bizonytalan, de a párhuzamok alapján követhette a felső részt, így az is hasonló formájú lehetett. Felmerült, hogy az ékszer esetleg csepp alakú volt. A megmaradt töredékek alapján készítettünk két lehetséges rekonstrukciót (18-19. kép), amelyek elkészítésekor figyelembe vettük a megmaradt töredékeket, a korábban ismert darabokat, valamint azt, hogy a készítéskor igyekeztek a szimmetria elvét követni. Az eredeti méreteket a töredékek csekély száma miatt nem lehet pontosan megmondani a kiszerkesztett nagyság csak viszonylagos. A tárgyak erősen töredékes voltából következően lehetséges, hogy a rekonstrukciók kisebb-nagyobb részleteikben a későbbi kutatások folyamán esetleg módosulni fognak. Mivel párhuzamot egyik formához sem találtam, további - ép - darabok előkerüléséig a kérdés nyitva marad. (Jómagam az ovális formát tartom valószínűbbnek.) Bár a rekonstrukció során a nagyobb darabokat egy tárgyhoz tartozónak vettük, illetve igyekeztünk a foglalatokat a leírt módon elhelyezni, a „feleslegben" maradt foglalatok, illetve a be nem illeszthető alátétlemezek megengedik azt a feltételezést, hogy - figyelembe véve a párhuzamként felhozott páros ékszereket a töredékek két darabhoz tartozzanak. A területen azonban a legszorgalmasabb 260 18. kép A tyukodi palástdísz egyik lehetséges rekonstrukciója Abb. 18 Eine der möglichen Rekonstruktionen des Umhangschmucks von Tyúkod