A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Régészet - Jakab Attila: Tatárjárás kori kincslelet Tyukod–Bagolyvárról

Tatárjárás kori kincslelet Tyúkodé-Bagolyvárról kutatás sem hozott a napvilágra - a már említett darabokon kívül - több töredéket.

16 A töredékek legnagyobb jelentőségét - azonkívül, hogy egy ritka tárgytípus újabb darabjai - az adja, hogy az alább bemutatandó körnek további olyan példányai, amelyeket a tatárjárás idején elrejtett érmekkel együtt találtak.

17 Ez megkönnyíti a többi ékszer keltezését is, melyeket korábban inkább csak stíluskritikai alapon lehetett datálni. Palástdíszünk legjobb párhuzama a két különböző helyen őrzött, de együvé tartozó, lelőhely nélküli páros palástdísz (X. tábla 1-2.). A Nemzeti Múzeumban és az Iparművészeti Múzeumban lévő darabok alátétlemeze rovátkolt, apró lyukakkal tagolt karéjos formájuk megegyezik a tyukodiakéval. Hasonlóan szoros rokonságot mutat az ékszerek felső kialakítása is: öntött, aranyozott ezüst, önmagukba visszatérő indák, rajtuk kerek, illetve kissé ovális foglalatokban ülő betétek. A palástdíszeket Héjjné Détári Angéla a XIV. századra keltezte (HÉJJNÉ 1965. 10., 45., 6. tábla.), ami figyelembe véve a tyukodi darabokkal való nagyfokú hasonlóságot mindenképpen késői. Véleményem szerint inkább a XIII. század első fele, esetleg második harmada körüli keltezés tartható elfogadhatónak. Díszítését tekintve közel állnak a tyukodi példányokhoz a - friesachi érmekkel datált, s a Nemzeti Múzeumba valószínűleg töredékesen került - ún. budapesti kincsleletből származó aranyozott ezüst palástdíszek (X. tábla 3-4.). Peremük a tyukodihoz hasonlóan rovátkolt, rajtuk négy szimmetrikusan elhelyezkedő kúp alakú foglalat ül, közöttük szimmetrikusan elhelyezkedő szegecslyukakkal. Belül két indás farkú állat, illetve a tyukodiéhoz hasonló indavirágok töltik ki a teret. Az ékszerek Kovács Éva szerint a XIII. század második harmadában készülhettek, míg Héjjné tágabban - a XIII. századra - határozta meg készítési idejüket. Legújabban Kiss Etele foglakozott az ékszerpárral, aki az 1220-1240-es évekre keltezte azokat (HAMPEL 1896. 375., KOVÁCS 1973. 71. 6. kép, KOVÁCS 1974. 33-34., 50., 46. kép, PARÁDI 1975. 134., Kiss 2007A.). A virágindás díszítést felfedezhetjük még egy melltűn is (X. tábla 5.), melyet Kovács Éva a XIII. század második felére datált (KURRAS 1963. 93. Abb. 32., KOVÁCS 1974. 50. 43. kép). Ezt a Bajnán előkerült palástkapcsot Kiss Etele ennél korábbra, az 1220-1240-es évekre datálta (Kiss 2007B.). Í-.Í 19. kép A tyukodi palástdísz egyik lehetséges rekonstrukciója Abb. 19 Eine der möglichen Rekonstruktionen des Umhangschmucks von Tyúkod 16 A rekonstrukció Szinyéri Péterné restaurátor és Benke Zsolt rajzoló segítségével készült. 17 A másik - párban - előkerült palástdísz az alább részletezendő ún. budapesti kincsleletből ismert (TÓTH 2007. 82.). 261