A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Régészet - Lukács József: Árpád-kori teleprészlet Nyíregyházán a Pazonyi út mellett

Lukács József 156. objektum: 208x272 cm-es, lekerekített sarkú téglalap alakú ház, amelyet egy 120x190 cm átmérőjű, ovális alaprajzú gödörre ástak rá. A délkeleti sarkában egy 30 cm mély, az északnyugati sarkában egy 56x36 cm átmérőjű, ovális alaprajzú, függőleges falú, ívelt aljú, 70 cm mély cölöplyuk volt. 1. Szürke császárkori edény töredéke. (Ltsz. 99.100.1.) 2. Sötétszürke, koromfoltos, agyagmázas, belső oldalán világosszürke, kézikorongolt, apró kaviccsal soványított, bekarcolt hullámvonallal díszített vállú fazék oldaltöredéke. (Ltsz. 99.100.2.). (XVIII. tábla 4.) 3. Barnásszürke, kézikorongolt, homokkal soványított edény oldaltöredéke. (Ltsz. 99.100.3.) 4. Barnásszürke, homokkal soványított tapasztástöredékek. (Ltsz. 99.100.4.) 158. objektum: a gépek által összejárt területen egy kb. 180x160 cm átmérőjű gödörfolt jelentkezett. A tetejéről előkerült kerámiát összegyűjtötték. A foltot a geodéták bemérték, de a gödröt kibontani nem sikerült. 1. Barnásszürke, kézikorongolt, apró kaviccsal soványított edény oldaltöredéke. (Ltsz. 99.101.1.) 160. objektum: 153x228 cm átmérőjű, 78 cm mély, némileg szabálytalan tojásdad alaprajzú, kissé méhkasos gödör. Alján 160x192 cm átmérőjű, sárga rétegekkel megszakított sötétbarna betöltéssel, déli oldalában egy 25 cm széles padkával. A nyesési szinten egy marhavázat bolygatott meg a szkréper. Alatta két kutya csontváza feküdt egymás felett, a gödör aljától 8 cm-re, illetve 27 cm-re. A két kutya gödörbe kerülése között nyitva volt a gödör, mert sárga beiszapolódott réteg választotta el a két vázat. Az erősen kormos, vékony falú fazék töredékei a gödör déli felében, annak aljában, az alsó kutyacsontváz alatt voltak. 1. Barnásszürke, kézikorongolt, homokkal soványított, kihajló, galléros peremű, vállában öblösödő, itt bekarcolt vonallal díszített, korongos talpú, alján téglalap átlóit áthúzó domború vonalas fenékbélyeggel díszített fazék. (Ltsz. 99.103.1.) (XVIII. tábla 3.) 2. Külső oldalán téglaszínű, belső oldalán barnásszürke, samottal soványított edény oldaltöredéke. Bronzkori szórvány az objektumban. (Ltsz. 99.103.2.) 3. Barnásszürke, koromfoltos, kézikorongolt, homokkal soványított, kihajló háromszögben megduzzadó peremű edény töredéke. (Ltsz. 99.103.3.) (XVIII. tábla 6.) 4. Barnásszürke, koromfoltos, kézikorongolt, homokkal soványított, vékony falú edény oldaltöredéke. (Ltsz. 99.103.4.) 5. Szürkésbarna, kézikorongolt, homokkal soványított edény oldaltöredéke. (Ltsz. 99.103.5.) 6. Barnásszürke, kézikorongolt, homokkal soványított edény oldaltöredéke. (Ltsz. 99.103.6.) 7. Szürkésbarna, samottal soványított, másodlagosan megégett paticstöredékek. (Ltsz. 99.103.7.) 161. objektum: 184x200 cm-es, 94 cm mély, lekerekített sarkú négyszög alaprajzú gödör, mely lépcsőzetesen szűkült az alja felé, ahol 90x150 cm átmérőjű ovális alaprajzú. Betöltése fehér szemcsés szürke, hamus. Északkeleti oldalán egy 142 cm hosszú, 30-80 cm széles és 16-26 cm mély, a gödör felé mélyülő „nyúlványt" lehetett kibontani. Az objektum falait vörösre kiégették. 1. Külső oldalán sötétszürke, kormos, belső oldalán téglaszínű, kézikorongolt, samottal soványított, vékony falú edény oldaltöredéke. (Ltsz. 99.104.1.) 2. Szürkésbarna, samottal soványított, másodlagosan megégett paticstöredékek. (Ltsz. 99.104.2.) Zárt gödöranyag, melynek száma elkallódott: 1. Külső oldalán barnásszürke, belül sötétszürke, kézikorongolt, samottal soványított edény oldaltöredéke. (Ltsz. 99.109.1.) Szórvány leletanyag az I. szelvény területéről: 1. Barnásszürke, belső oldalán barna, kézikorongolt, homokkal soványított edény oldaltöredéke. (Ltsz. 99.110.5.) 2. Szürke, kézikorongolt, homokkal soványított, korongos talpú edény aljtöredéke. (Ltsz. 99.110.6.) Szórvány a feltárás keleti oldaláról: 1. Szürke, kézikorongolt, homokkal soványított, hornyolt hullámvonallal díszített edény oldaltöredéke. (Ltsz. 99.112.10.) (XVIII. tábla 5.) 218