A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)
Régészet - Lukács József: Árpád-kori teleprészlet Nyíregyházán a Pazonyi út mellett
Árpád-kori teleprészlet Nyíregyházán a Pazonyi út mellett 2. Szürkésbarna, belső oldalán barnásszürke, kézikorongolt, mészszemcsékkel soványított edény oldaltöredéke. (Ltsz. 99.112.11.) 3. Barnásszürke, koromfoltos, belső oldalán szürkésbarna, kézikorongolt, homokkal soványított edény oldaltöredéke. (Ltsz. 99.112.12.) A település objektumainak értékelése Házak és melléképület Tipológiai szempontból a házak a korszak jellegzetes emlékei: kissé földbe mélyítettek, lekerekített sarkú téglalap alakúak, egyetlen cölöplyukkal a fal mentén vagy a ház közepén (66. ház), egy munkagödörrel, illetve egy kemencével. A házban talált kemencék közül kettő téglalap és egy körte alaprajzú, egy esetben nem meghatározható a forma. A kemencék minden esetben a délkeleti sarokban voltak. A házak egy esetben kelet-nyugati, három esetben észak-déli tájolásúak. A legkisebb (156. objektum) 5,65 m 2 , a legnagyobb épület (67. objektum) alapterülete 10,15 m 2 . Tipológiai szempontból több párhuzam is hozható a feltárt építményekhez. Bár Nyíregyháza mellett már került sor Árpád-kori falurész feltárására az egykori Sima falu területén (NÉMETH 1987. 25.), de az ott talált kőkemencés, viszonylag szabályosan elrendezett házak a pazonyi úti lelőhelyre nem jellemzőek. A házak, illetve azok belső elrendezésének legközelebbi párhuzamát Székelyben találjuk meg (GERGELY 2004. 32-35.). Kérdéses a melléképületként meghatározott 114. objektum funkciója. Ennek tisztázásához nem került elő meghatározó lelet. Szabadon álló kemencék és kemencebokrok Valamennyi szabadon álló kemence alaprajza körte formájú, melyhez munkagödör csatlakozott. Szájuk észak-északnyugatra nézett, ami az uralkodó szélirányt is jelzi. Három kemencebokor került elő, melyeket két-két kemence alkotott. A feltárt tizenegy külső kemence közül hatot a sütőfelület alatt cseréppel tapasztottak ki. Gödrök A gödröknek két alapvető típusa különíthető el: a méhkas alakúak - ezekben viszonylag több lelet volt - és az alja felé szűkülő oldalúak. Előbbi csoportba három gödör tartozik, mely jelzi ezen gödörtípus Árpád-kori meglétét is. Összeszűkülő falú gödör hét volt. Karám A lelet nélküli 75. kelet-nyugati irányú, a 78. észak-déli irányú és a szintén lelet nélküli 91., nyugatnak tartó, majd délnek forduló árokszakaszok összetartoztak és valószínűleg egy karámot alkottak. Mérete 22x18 méter. Az árkok által határolt területen három - a 76., 77. és 80. - gödör volt, illetve a 78. árokszakasz belefut a 65., szintén Árpád-kori gödörbe. A gödrök és a karám viszonya nem tisztázható. A leletanyag értékelése 1. A kerámia A leletanyag nagyobb részét a kerámia, ezen belül is az edények alkotják. Az edény falát hurkatechnikával építették fel, majd kézikorongon formázták meg, ugyanakkor néhány szabad kézzel készített edény is előkerült (155. objektum). Gyakran előfordul az edények felső harmadának 219