A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Istvánovits Eszter–Kulcsár Valéria: Az első szarmaták az Alföldön (Gondolatok a Kárpát-medencei jazig foglalásról)

Az első szarmaták az Alföldön (Gondolatok a Kárpát-medencei jazig foglalásról) Istvánovits Eszter - Kulcsár Valéria „a kérdést... csak akkor tekinthetjük megoldottnak, ha... az egész korai leletcsoportnak megtaláljuk a megfelelőjét ajazigok által korábban lakott területen..." (KŐHEGYI 1985. 268.) A Kárpát-medencei szarmata kutatás egyik sokat vitatott, fontos problémája a szarmata foglalás kérdése, illetve az egyes szarmata hullámok bevándorlásának időpontja és útvonala. A kutatás Párducz Mihállyal kezdődő (PÁRDUCZ 1935.) történetét Kőhegyi Mihály foglalta össze dióhéjban, s ekkor kísérletet tett az alföldi korai szarmata (jazig) leletanyag áttekintésére is. Kőhegyi megjegyzi, hogy „viszonylag kevés támpontot kaptunk az időrendet és a korábbi szállásterületeket illetően" (KŐHEGYI 1985. 267-268.). Azóta több tanulmány is foglalkozott e kérdéskörrel, de még a legfontosabb problémák megnyugtató tisztázása is várat magára. Legutóbb Vaday Andrea és Szekeres Ágnes tollából jelent meg rövid kutatástörténeti összefoglalás (VADAY-SZEKERES 2001. 231.). Bár Kőhegyi Mihály azon elképzelése, hogy „a kérdést... csak akkor tekinthetjük megoldottnak, ha.... az egész korai leletcsoportnak megtaláljuk a megfelelőjét ajazigok által korábban lakott területen" (KŐHEGYI 1985. 268.), még korántsem teljesült, az utóbbi években megjelent újabb orosz, ukrán és román szakirodalom eredményei mégis új fényben tüntetik föl e leletanyag értékelésének lehetőségét. Az alábbiakban ez alapján kívánunk hozzászólni a Kárpát-medencei legkorábbi szarmata foglalás(ok) kérdéseihez. Előre kell bocsájtanunk azt is, hogy a szarmaták nem egyetlen hullámban érték el a Kárpát-medencét.

1 Ebben a tanulmányban az I. századi, pontosabban a Traianus-féle dák háborúkat megelőző időszak eseményeit tárgyaljuk. a) Az írott források A Kárpát-medencei szarmatákra vonatkozó írott források túlnyomó többségét Alföldi András gyűjtötte össze és értékelte máig alapvető munkájában (ALFÖLDI 1942.). Az általa felvázolt képet fő vonalaiban napjainkig is a legteljesebbnek és legkorrektebbnek tartjuk, csupán egy-egy apró mozzanata vet fel kérdőjeleket és csak pár helyen szorul módosításra. Az elmúlt években jelent meg egy új sorozat két első kötete Fehér Bence és Kovács Péter szerkesztésében. Egy Pannoniára * A Kárpát-medencei szarmata leletek törzsenkénti(?) vagy legalábbis bevándorlási hullámonkénti szétválasztására is történtek kísérletek (PÁRDUCZ 1950. 120-121., HARMATTÁ 1970. 41-57., SIMONENKO 1994., ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 1994.), ezek többsége azonban nem megnyugtató. NyJAMÉ XLVIII. 2006. 203-237. 203