A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Tudománytörténet - Mártonné Vattai Anikó–Soósné Csernák Zsuzsa–Bene János: A Jósa András Múzeum és látogatói

A Jósa András Múzeum és látogatói fontosságú feladatként emelte ki, hogy az új múzeumban, az új vezetésnek az 1970-es években az volt az elsődleges célja, hogy a múzeumügytől, a múzeumi kultúrától elszokott és elszoktatott lakossági rétegeket ismételten megnyerjék. ,J?hhez azonban a hálózat rekonstrukciójára volt szükség, mind a fogadó épületeket, mind a kiállításokat tekintve, éppen akkor, amikor a tanácsi erőforrások apadni látszottak. Mégis, minden gazdasági nehézség ellenére, az elmúlt tíz évben jelentős gyarapodásnak lehettünk tanúi: a megyei múzeum épülete nyolc éves kényszerű várakozás után 1982-re teljesen megújult..., nálunk egy évtizedes csúszással ugyan a megye múzeumi hálózata felzárkózott az országos középmezőnybe" (NÉMETH 1984. 110.) A tárgyi feltételek javulását kevésbé követte a dolgozók létszámának növekedése, s ezt Németh Péter a nagyrészt rosszkor jött központi intézkedések rovására írta. Mert bár szép számnak látszott, hogy mind a szakalkalmazotti, mind a technikai létszám megkétszereződött, de az még mindig messze elmaradt a hasonló adottságú és hálózatsűrűségű megyékben foglalkoztatottakétól. ,Jía mindezen nehézségek ellenére Szabolcs-Szatmár megye múzeumi hálózata teljesíti a szakmai és közművelődési elvárásokat, az annak köszönhető, hogy az elmúlt tíz esztendőben a takarító teremőröktől a tájmúzeumi hálózat igazgatóiig bezárólag jó együttes kovácsolódott össze, folyamatos csapatmunkafolyt, s reméljük folyik" (NÉMETH 1984. 110.) Fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy a régi helyén összezsúfolódva a múzeum nem igazán fejthetett ki jelentősebb közművelődési tevékenységet. Éppen ezért az új helyre költözés után az egyik legfontosabb feladat a múzeumbaráti kör megszervezése volt, hiszen ez a kör a múzeum egyik bázisa. E zömében a városi értelmiségből álló rétegnek köszönhetően a múzeum tudományos és közművelődési munkáját nem légüres térben végzi ma sem. A megnövekedett tér és létszám tette lehetővé, hogy a múzeum az 1970-es évek végétől mind a mai napig magas szintű, formáiban mindig is változó közművelődési tevékenységet folytathasson. E foglalkozások között említhetjük a történelmi és irodalmi játszóházakat, a Nézzük meg együtt! sorozatot, s a későbbiek során nagy sikerrel rendezett ifjú muzeológus táborokat. Napjainkban az ünnepekhez kapcsolódó hímes festés, karácsonyfadíszek készítése, mézessütés, csákó- és kokárdakészítés azok a foglalkozási módok, melyekkel elsősorban az általános iskolás korú gyermekeket szeretnénk a múzeummal megismertetni, megszerettetni. A korábbi kiállításrendezői gyakorlatot felülbírálva az 1980-as évek elejétől a múzeum első emeletének mindkét szárnyán létesültek állandó és időszaki tárlatok. Nagy vállalkozásként említhető meg a Szabolcs-Szatmár megye forradalmi-katonai hagyományai (1982), a Szabolcsi Galéria (1985), a Nyíregyháza története (1987, majd 1997), A nyíregyházi huszárok (1991) című állandó kiállítások rendezése, és néhány régebbi tárlat (Benczúr-, Krúdy-emlékkiállítások) új felfogásban való átrendezése. Múzeumunk „legrégebbi" tárlatát, a múzeumalapító Jósa András felújított emlékkiállítását 2004. december l-jén nyitottuk meg. 1985-ben a múzeum mellett lévő lakás átvételével 120 négyzetméterrel nőtt a kiállító terület nagysága, melyben augusztus 16-án megnyílt a Szabolcsi Galéria, két év múlva, 1987. december 4-én pedig a Nyíregyháza története a középkortól napjainkig című állandó várostörténeti kiállítás. ,J?zzelpótoltunk egy közel 5 éves hiányt, amelyet az idelátogató idegen és a helybeli is egyaránt szóvá tett. Az időszaki kiállítások közül hármat kell kiemelni: az I. világháborús jelvények a téma újszerűsége, a Dédanyáink otthona és viselete az anyag gazdagsága miatt nyerte el a látogatók tetszését, míg a Szomszédok barátsága a téma feldolgozása szempontjából hozott újat a nézőnek. Továbbra is fontos szerepet töltenek be a földszinti kamarakiállítások, részben figyelemfelhívó, részben hangulatteremtő funkciójuk miatt... A jól eltalált kiállítási programoknak köszönhetően több helyen nőtt a látogatók száma, így a JAM-ban, a Sóstói Múzeumfaluban, a Beregi Múzeumban..." - írta az éves jelentés.