A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Tudománytörténet - Mártonné Vattai Anikó–Soósné Csernák Zsuzsa–Bene János: A Jósa András Múzeum és látogatói

Mártonné Vattai Anikó — Soósné Csernák Zsuzsa — Bene János Dr. Papp Ágoston nyugállományba vonulása után 1986. január 1-én Bene Jánost, a Történeti osztály vezetőjét bízta meg az igazgatóság a Közművelődési osztály vezetésével. A tervben felsorolt, immár megnövekedett elvárások teljesítésére 1986. január 1-ével került az osztályra múzeumpedagógusi beosztásba dr. Kuknyó Jánosné tanítónő és Körtély Sándorné tanítónő, utóbbi négyórás munkaidőben. Sipos Ildikó 1987. október 31-én a város egyik művelődési házának igazgatóságát vette át, helyére 1987. december 1-ével Vasiszter Ibolya történelem-népművelés szakos tanár érkezett az osztályra. Munkájukat az igazgatóság az osztályvezetőn keresztül úgy osztotta meg, hogy dr. Kuknyó Jánosné és Körtély Sándorné elsősorban az általános iskolások számára szervezte a múzeumi foglalkozásokat, Vasiszter Ibolya pedig a város középiskoláival építette ki a kapcsolatokat, míg az osztályvezető dolga a felnőttekkel, a társintézményekkel, üzemekkel való kapcsolattartás, a múzeumbaráti kör vezetése volt. 1989. október 28-án alakult meg a tiszavirág-életű Ifjúsági Baráti Kör 22 fővel, s pár hónapon át minden második szombat délelőtt tartotta foglalkozását. A rendszerváltás idején, 1990-ben „ideiglenes munkaterv" készült. Ez volt az első év, amikor a költségvetés ismeretének hiányában kellett munkatervet készíteni. A Megyei Tanács ugyanis 1990. január 18-án nem fogadta el a költségvetést. Az anyagi nehézségek miatt a tervezett közművelődési foglalkoztató terem akkor nem készült el. A rendszerváltozás után 1991-től a megyei közgyűlés, illetve annak hivatala lett az új „gazda." Nagy rendezvényként említhetjük meg, hogy a pápalátogatás másnapján, 1991. augusztus 21-22-én a múzeum rendezte meg az I. Nyíregyházi Huszártalálkozót, s ezen alkalomra nyílt a fent említett Nyíregyházi huszárok című állandó kiállítás. A Jósa András Múzeumnak fontos évfordulója volt az 1993-as esztendő: fennállásának, alapításának 125. jubileumát ünnepelte. Az esemény jelentőségét növelte, hogy abban az évben Nyíregyházán rendezték meg az országos múzeumigazgatói értekezletet (május 25-27.), a neolitikummal foglalkozó európai kutatók nemzetközi konferenciáját (november 8-11.) és a természettudományos muzeológusok továbbképzését (augusztus 16-18.) is. Ugyanabban az évben nyílt meg a dr. Kállay Kristófnak a Máltai Lovagrend Szentszéki nagykövetének adományából létrehozott Kállay Gyűjtemény a Széchenyi utca 1. szám alatti lakásban. Ezzel szinte egy időben fegyveres őrséget kapott a Jósa András Múzeum. A kisebb-nagyobb gondok ellenére az 1990-es években is változatos kiállítások rendezésével és hasonlóan gazdag program kínálatával tartotta fenn a múzeum a látogatottságát. 1994-ben például 10 időszaki kiállítás nyílt: 8 képzőművészeti, 1 iparművészeti és 1 régészeti. A programok között szerepelt Petőfi napja - kokárdakészítés március 14-én, A varázserejű hímes tojás - tojásfestés március 26-án, Nyílt nap a restaurátor műhelyben a Múzeumi Világnapon, Benczúr Gyula rajzverseny, Benczúr Gyula vetélkedő - a múzeumbaráti kör rendezésében október 29-én. Nagy, több termes időszaki kiállítások is vonzották a látogatókat, 1996-1997-ben az Ikon és liturgia (1996. április 25-től 1997. július 7-ig 89.100 fő látogató), majd az „Őseinket felhozád..." című, a honfoglalókról szóló régészeti kiállítás, melyet 1997. július 24. és november 30. között 36.197-en láttak. Az 1990-es évek második felében érte el a múzeum látogatottságának csúcsát is, 1997-ben több mint hetvenezren keresték fel az intézményt. A múzeum dolgozói létszáma 40 fő volt, 11 tudományos és 29 alkalmazotti besorolással. A XX. század utolsó esztendeje ismét változást hozott a Jósa András Múzeum életében: huszonöt évi „kényszerházasság" után a megyei levéltár új épületbe költözött, s a volt pénzügyi palotában egyedüli úrként a Jósa András Múzeum maradt.