A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Tudománytörténet - Makkay János: Ki volt Forró László (Forró S[ándor]), és hová tűnt a kézirata?

Makkay János munkában az egy írótól (ill. egy műből) vett részletek egyfolytában (felaprózás nélkül) jelennek majd meg. ... Ebben a bilingvis sorozatban az én feladatom lesz az I. Iustinianos halálától (565) Ár­pád honfoglalásáig (896) terjedő időszak görög nyelvű kútfőinek a feldolgozása. ... (A latin textu­sok vonatkozásában ugyanezt a feladatot Bóna István vállalta.)'''' Hajói számolom, akkor Bóna az avarságra vonatkozó teljes nyugati irodalom összegyűjté­sére ajánlkozott. A forrásanyag összegyűjtésének terve még az 1960-as évek második felében fogalmazódott meg Szádeczky-Kardoss Samuban: ,^iz 1960-as évek második felében László Gyula barátom 'ket­tős honfoglalás' teóriájáról élénk eszmecsere folyt hazai tudományos körökben. Ez vitt arra, hogy kutatásaim előterébe állítsam az onog(und)urok s a velük egykorú steppei népek, köztük az Európá­ba vándorolt avarok történeti forrásainak a módszeres vizsgálatát. Egy szemeszternyi mentesítés az egyetemi oktatástól lehetővé tette, hogy az igazán releváns kútfőket, amelyek önálló történeti hír­adást tartalmaznak az avarokról, bármilyen nyelven íródtak is, egybegyűjtsem; a görög nyelvűek esetében pedig teljes anyaggyűjtést végezzek, ... Mikor Olajos Teréz közreműködésével a regesta jellegű forrásösszeállítás elkészült (hogy utóbb 1972-ben a szegedi Opuscula Byzantina első köte­teként megjelenjen), nemcsak a magyar bizantinológia nagy öregjének, Moravcsik Gyulának rövid­del halála előtt írt sorai biztattak a téma további kutatására, hanem két tudományos vállalkozás is igényt jelentett be részvételemre. Sinor Dénes ....felkért az általa tervezett és szerkesztett 'Belső-Ázsia története' avar feje­zetének a megírására. ... A másik együttműködésemet igénylő projektum a Közép-Duna-medence Árpád honfoglalá­sa előtti történetének a forrásait kívánta megjelentetni kétnyelvű formában. A tervezett munkameg­osztás így festett volna: az I. Iustinianos koráig terjedő időszak első részének forrásanyagát Mócsy András, a másik részét Nagy Tibor dolgozza fel; az I. Iustinianostól Árpádig terjedő időszak latin forrásait Bóna István gondozza, görög kútfőit pedig én készítem elő kiadásra." (SZÁDECZKY-KAR­DOSS 1992. 9.) Amint az várható volt, a grandiózus tervből csak az valósult meg, amit Szádeczky-Kardoss - részben - teljesített, hiszen a kétnyelvű kiadás nem készült el (SZÁDECZKY-KARDOSS 1992., SZÁ­DECZKY-KARDOSS 1998.). Sem Mócsy, sem Nagy Tibor, sem Bóna István nem csinált semmit. Erről Szádeczky-Kardoss nagyon udvariasan a következőképpen számolt be: „... a vállalkozás egészének a közeli megvalósulása, félek, nem várható (nem tudom például, lépett-e valaki az időnap előtt el­hunyt Mócsy A. helyére). Mindenesetre az avarokról valló kútfők feldolgozásának a külön közrea­dását elkezdtem .... Ehhez a döntő ösztönzést Erdélyi István akadémiai doktori értekezése jelentette 1976-ban. A kitűnő disszertáció ... ugyanis megjelölt néhány alapvető nehézséget, amely az avarko­ri régészet kutatójának a munkáját hátráltatja. E nehézségek sorában szerepelt az a tény, hogy az avarokra vonatkozó írott források fordítása hiányzik." (SZÁDECZKY-KARDOSS 1992. 9. 6 ) Hajói szá­molom, a Régészeti Kézikönyvvel, A magyar föld és nép korai történetének enciklopédiájával 7 és Czeglédy népvándorlás kori szöveggyűjteményével együtt így négy óriásira tervezett budapesti Az én kiemelésem. Nincs minden tanulság nélkül, hogy a népvándorlás korával foglalkozó kutatók - eltérően például Alföl­di András idejétől - manapság fordításokra szorulnak. Úgy látszik, hogy azért a latin jobban megy nekik, mint a bizánci gö­rög, és a Bóna által kilátásba helyezett avar szöveggyűjtemény ezért nem jelent meg. Hasonló című Próbafüzet, Budapest 1987. 492

Next

/
Oldalképek
Tartalom