A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)
Tudománytörténet - Makkay János: Ki volt Forró László (Forró S[ándor]), és hová tűnt a kézirata?
Ki volt Forró László (Forró S[ándor]), és hová tűnt a kézirata? vállalkozásból nem lett az ég egy világon semmi. 8 [így utólag hozzátéve, nincs semmi adatom arra, hogy a hatalmas tervek meg nem valósítása közben milyen nagyságú előhonoráriumok kifizetésére került sor, de a kor bizonyos ismeretében önzetlen tevékenységekre (ezekben az esetekben semmittevésekre) sem merek következtetni.] Czeglédy Károly meg nem valósított forrásgyűjtemény-terveire van egy további szomorú adat is. Király Péter számolt be arról, hogy „1974 végén született meg az az elhatározás, hogy időszerű lenne elkészíteni a magyar honfoglalás írott forrásainak új kiadását. Czeglédy Károly biztatására elvállaltam a szláv rész megírását ..." (KIRÁLY 1977. 3.) A másik három hatalmas lexikontervhez hasonlóan ebből a Czeglédy-műből sem lett semmid Nos, eddig jutottam 1997-ben, és a továbblépésben csaknem tíz évig akadályozott az, hogy nem voltam teljesen biztos abban: Forró S. vagy L. munkája nagyjából és egészében tényleg elkészült-e. Hiszen az ördög nem alszik, és végeredményben - bármennyire nehezen is tudnám elképzelni a végtelenül pontos és korrekt Alföldi Andrásról - az a hirdetés akár véletlenül vagy tévedésből is megjelenhetett, és (amint kiderült volna a tévedés) az 1936-nál későbbi kötetek nagy részének hátlapjáról már levették. Ekkor történt meg az, hogy ismét felfedeztem Alföldi András említett, és elfeledett hivatkozását. A Szent István emlékkönyvbe írt tanulmányának jegyzetei között az egyikben az avar kori kereszténységre vonatkozó Karoling forrásokat sorolja fel nagy bőségben, és hozzáteszi: ,^4z avarokra vonatkozó irodalmi forrásokat illetőleg felhasználtam Forró László tanítványom anyaggyűjtését is." (ALFÖLDI 1938. 167., a 6. jegyzet.) Ezzel a találgatásoknak vége szakadt: kiadásra szánt Forró-kézirat pedig volt. Mégpedig Alföldi András említett jegyzetének gazdag (azóta sem elért) adathalmaza alapján ítélve nagyon alapos munka lehetett, hiszen a kézikönyvek még manapság sem tartalmaznak minden, Alföldi cikkében idézett (tehát Forró által összegyűjtött), a kései avar társadalom keresztény voltára vonatkozó Karoling-kori forrásadatot. 10 A kutatásnak immáron arra kell irányulnia, hogy megtudjuk: egyáltalában ki is volt Forró S. vagy L., és azon túl, hogy Alföldi András tanítványa volt, mi eltűnésének a magyarázata. Magyarul mi lett Forró személyes sorsa, továbbá hová lett a kézirata. Amit jelenleg biztosan tudunk, pusztán annyi, hogy 1938-ban, a Szent István Emlékkönyv megjelenése idején a forrásgyűjtemény Alföldi András rendelkezésére állott. Jött a háború. Azt Alföldi András átvészelte, de a 'fordulat évét' nem várta meg. Már 1947 nyarán tartósan külföldön tartózkodott. 11 Minden bizonnyal 1947 őszén veszett nyoma a kéziratnak, amikor Múzeum körúti tanári szobáját feldúlták (és több folyóméternyi céduláját más célokra felhasználták). 12 Jelenleg még csak egyetlen megbízható adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy inkább találgatni, semmint biztosan tudni lehessen, milyen kéziratok tűnhettek el Alföldi András szobájából 1947 őszén. Alföldy Géza 1966-ban összeállította nagy névrokonának 1966. július l-ig terjedő ° Mint tudjuk, a Kristó Gyula által főszerkesztett Korai magyar történeti lexikon (Budapest 1994.) a hajdani enciklopédia által felölelendő korszakokból - a hunoktól 895-ig - csak a kb. a 800-tól (vagy 820-tól) történt eseményeket, folyamatokat, fogalmakat, személyeket, helyeket tárgyalja. Megadja az Enciklopédia bukásának okát is: személyi és szervezési okok (5.0.,). Némileg másképp látta a bukás okait és körülményeit Bóna István (BONA ET ALII 1993., Előszó 7-9.). Részletesebben lásd MAKKAY 1997. 47^18. " Emiatt is nehéz egyetérteni Bálint Csanád csodálatával Czeglédy Károly iránt - (BÁLINT 2004. 19.) - világklasszis. Az igazi világklasszisok nem csinálnak ilyesmit. 1 " Az ilyesféle ritka adatok között számomra gyanút kelt az a részletesség, amellyel Bóna István a regensburgi, metzi és passaui halottas könyveket - Necrologia - ismerte (BÓNA 1994. 71-72.). Forrásainak e részéhez Bóna semmiféle irodalmat nem adott. 11 SZILÁGYI 1999. 106-107., valamint 102.: Huszti József levele Kerényi Károlynak 1947. július 21-én. 12 TÓTH 1999. 170. 493