A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Horváth Tünde: A badeni kultúráról – rendhagyó módon

Horváth Tünde Maga a kapcsolat lehetett negatív, romboló jellegű (például háború) és pozitív, építőjellegű (például menyasszonycsere, specializált termékek cseréje). A kapcsolat mértéke változó, függhet a települések egymástól való távolságától és a kapcsolat tárgyától, minőségétől. A kapcsolat tárgya a legtöbb esetben valamiféle kereskedelmi termék cseréje: olyan cikké, amelyből az egyik faluban felesleg van, a másikban pedig hiányzik, tehát ott kereslet alakul ki rá (ezt nevezik specializált terméknek). A kapcsolatfelvételnek ez a típusa nagyon fontos, mert egyben a társadalom gazdasági rendszeréről is árulkodik. A gazdasági rendszer szinkronban van a házasodási gyakorlattal, a nemek közötti munkamegosztással és a letelepedés szabályaival is (HOLLÓS 1993.). Ezért a kapcsolat tárgya lehet akár társadalmi konvenció is: két település lakói közötti rokonság vagy a házasodási szabályoknak megfelelő családi kapcsolatfelvétel. És ezzel eljutottunk egy nagyon fontos ponthoz, amely a társadalom szerveződési kérdését érinti. Azok a társadalmak, amelyek alapvetően nem városokban élnek, általában rokoni alapon szerveződnek.

43 A rokonság szintjét a házassági kapcsolat alapozza meg. A párválasztást minden emberi közösségben kulturális normák irányítják.

44 A házasság alapján épülnek fel a rokonsági szövetségek (levirátus, szororátus, nővércsere). A házasságkötés alapja egyfajta gazdasági cserekötés a két házasulandó fél családja között (menyasszonypénz, menyasszonyszolgálat, ajándékcsere vagy hozomány). Ezek a csereformák mindig az adott társadalom legbecsesebb gazdasági értékét jelenítik meg egyfajta jóléti szimbólumként, amelyek lehetnek pl. értékes és különleges kagylók/csigák, csiszolt balta, értékes állatok (pl. szarvasmarha, juh). A létrejött gazdasági kapcsolat a házastársak és rokonságuk teljes élettartamát meghatározza: ez alapján fog eldőlni a nemek közti munkamegosztás, a tulajdon öröklési joga, a javak birtoklása és elosztása stb. Az uralkodó családforma a házasságkötés utáni letelepedési mintától függ.

45 Most próbáljunk meg a régészeti anyagban kimutatni olyan eseteket, amelyek a fenti szabályok valamelyikét tükrözik! Elsőként a „szabályos", településektől elkülönült temetőkhöz fordulunk. A „szabályos" temetkezések között kiemelkedő helyet foglal el a Budakalász-Luppa csárdai temető 3. sírja (BANNER 1956. 113.). A kettős sírban egy férfit és egy nőt temettek el egy pár szarvasmarhával együtt.

46 Hasonló temetkezést tártak fel Alsónémedin, ahol a 3. sírban egy férfi és egy női csontváz feküdt, lábuknál két, összefordított fejű (járomba fogott?) szarvasmarhát helyeztek el (KOREK ET AL. 1951.).

47 A szakirodalomban ezeket a sírokat mint a nemzetségi társadalom vezetőit tartják számon. Lehetséges, bár számomra e sírok más jelentést közvetítenek: ezek a példák illusztrálják egy vagyonos házaspár kötött, megingathatatlan társadalmi helyzetét és vagyontárgyukat, a presztízst, amelynek „birtoklási joga" haláluk után is megmaradt, velük együtt szállt sírba. Az urbanizálódó közösségek jellemző politikai rendszere az állam, társadalmuk rétegzett, gazdasági rendszerük piacgazdaság. Az exogámia/endogámia; monogámia/poligámia/poliandria/csoportházasság szabályai érvényesülhetnek. Ezek lehetnek a következők: patrilokális: a házaspár a férj szüleivel él; matrilokális: a házaspár a feleség szüleivel él; bilokális: mindkét szülőnél élhet a házaspár választása szerint; neolokális: a szülőktől függetlenül, más helyen élhet; avunkolokális: a házaspár a férj anyai nagybátyjánál él. A férfi és a nő koponyája összeért, karjukkal ölelték egymást. A sírgödör másik végében az emberi testekre merőlegesen elhelyezve egymással párhuzamos, kinyújtóztatott szarvasmarhapár feküdt, amelyből az egyik fiatal korú, a másik vázat bolygatás miatt nem vizsgálták. A sírban mellékletként egy rézár, egy talpas kehely és két pattintott kőeszköz volt. Aduitus nő és férfi, valamint 8 éves tehén és 1-1,5 éves szarvasmarha csontváza. Mellékletként kétosztatú tál, két korsó és rézgyöngyök kerültek elő. 108