A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 48. (Nyíregyháza, 2006)

Régészet - Horváth Tünde: A badeni kultúráról – rendhagyó módon

A badeni kultúráról — rendhagyó módon 13. kép Cernavodä-Dealul Sofia: férfi idol tőr ábrázolással (DUMITRESCU 1974. Fig. 289: 3. alapján); Sármellék-Égenföld: két nittszeges réztőr a badeni kultúra településéről (MRE 2003. 132. 18. kép alapján) Fig. 13 Cernavodä-Dealul Sofia: male idol depicting a dagger (after DUMITRESCU 1974. Fig. 289: 3); Sármellék-Égenföld: dagger with two rivets from a Baden Culture settlement (MRE 2003. 132. 18. kép) A szövés-fonásra alkalmas gyapjat adó juh és a gyapjúfeldolgozáshoz kapcsolódó eszköz­készletek elterjedése tartós elfoglaltságot adott a nők kezébe, akik ezáltal fontos haszonszerzési for­ráshoz is juthattak, és ez tovább erősíthette társadalmi pozíciójukat. A Budakalász-luppacsárdai 91. sírban eltemetett 31^40 év körüli férfi valószínűleg csont-, agancs-, és kőeszközök előállításával foglalkozó mester volt (KOREK 1986.). Bár a fémelőállítással kapcsolatos tevékenység minimális hazánk területén, a településeken előkerült néhány öntőmintatöredék jelzi, hogy az itt élő badeniek értettek a fémművességhez (pl. Salgótarján-Pécskő, Budapest-Andor utca, Lánycsók). Azokon a településeken, ahol fémforrás és bányászati tevékenység volt a közelben, ez az aktivitás felerősödhet (Salos-Donja Vrba lelőhelyen 4 gödörből 13 öntőminta került elő és további fémöntéssel kapcsolatos jelenségeket figyeltek meg -LOZUK 1990.). A földművelést folytató munkakollektívák is átszerveződésen mehettek keresztül, és ezál­tal újabb érdekcsoportok születtek. Azok, akik a földművelést segítő találmányok (eke, igásállat, trágya) vagy tudás (vetőmag szelekció, ugarozási technika stb.) birtokában voltak, nagyobb földtu­lajdonra vagy haszonra tehettek szert, mint azok, akik ezzel még nem rendelkeztek. Összességében elmondhatjuk, hogy az élet és a mesterségek számos területén kimutatható egy specializált mester-, kézműves- stb. réteg, amely egyéni szinten az öntudat és az anyagi függet­lenség növekedésével járt, ezáltal viszont lényegesen hozzásegítette a társadalmat ahhoz, hogy az egyre tovább rétegződjön. A nemek és a társadalmi csoportok közötti munkamegosztás és a szako­sodás megjelenése, az egyéni vagy csoportos befektetések próbálkozásai - a fejlődés megannyi jele - mind-mind a magas fokon űzött kereskedelmi tevékenység járuléka (LIVI-BACCI 1999. 112.). Társadalom Ahhoz, hogy a társadalom szerveződésének egymással összefüggő aspektusait láttatni tud­jam, ismét egy konkrét példát kell választanom. Ehhez visszakanyarodom saját feltárási munkám­hoz, a Balatonőszöd-Temetői-dűlőben megismert eddig legnagyobb badeni településrészlethez. Ne­vezzük ezt önálló falunak! Vegyük azonban figyelembe azt a tényt, hogy a falvak soha nem telje­sen önállóak, ami alatt egyszerűen csak annyit értek, hogy soha nem élnek teljes elzártságban más, hasonló korú falvaktól, mindig van köztük valamiféle kapcsolat, különösen a szomszédos falvak között. 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom