A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 47. (Nyíregyháza, 2005)

Régészet - Nagy Márta: Késő bronzkori település Nyírlugos határában

Késő bronzkori település Nyírlugos hatarában Tálak A tálak esetében négy típusról beszélhetünk. 1. típus: A behúzott peremű tál (VI. tábla 4-7., VII. tábla 1-2., VII. tábla 6.), mely a hazai középső és késő bronzkorban általános használatban volt. Jellegzetes forma a füzesabonyi kultúrában (KOVÁCS 1989. 3. kép 12., Koós 1991. 2. kép 6., 4. kép 2., SCHALK 1994. Abb. 3. 12., Abb. 7. 9., SZATHMÁRI 1997. Abb. 8.3., Abb. 11. 3.,DANI-MÁTHÉ-SZABÓ2003. Abb. 8. 3.), bár itt leggyakrabban girland díszesek, de megtalálható köztük a perem alatti bütyökkel díszített, valamint a füles variáció is. Ugyancsak létezik az Ottomány kultúrában (GASAJ 1986. Obr. 1. 3., Obr. 3. 1., Obr. 4. 2., 4., 5., GANCARSKI 1988. Abb. 6.6., 10., 11.). Az ausztriai és a szlovákiai halomsíros lelőhelyeken (NEUGEBAUER 1994. Abb. 15. 255/10., TOCIK 1964. Abb. 5. 18-19., 23., Taf. XI. 10., Taf. XIII. 13., Taf. XV 9/5., Taf. XXX. 13., BENKOVSKY-PIVAROVA 1976. Abb. 2-4., FURMANEK-VELIAŐIK-VLADÁR 1999. Abb. 24:20.), valamint a halomsíros kultúra magyarországi leletei között is jelen lévő forma (KALICZ 1958. III. t. 1., KOVÁCS 1965. 17. ábra 2., KOVÁCS 1966. 6. kép 17., TROGMAYER 1975. Taf. 12. 134: 3., Taf. 17. 191.). A Hajdúbagos csoport eddig közölt leletei között nem találkozunk ezzel a típussal, míg a CehaluJ: csoport leletei között viszonylag gyakori forma (KACSÓ 1997. Pl. II. 1., 3., 4., Pl. X. 5.). AFelsőszőcs kultúra (DEMETEROVÁ 1984. Pl. XXXIII. 3., Pl. XIV. 7.), apilinyi kultúra (KEMENCZEI 1967. Abb.l. 7., Abb. 6. 4.), és az Igri|;a csoport leletei között is megtalálható (CHIDIOSAN-EMŐDI 1982. Fig. 4. 4.), a Berkesz típusú leletanyagban pedig meglehetősen gyakran előforduló tárgytípus, jelen van a perem alatti bütyökkel, bütyöksorral, füllel díszített változata egyaránt (KOVÁCS 1967. Fig. 11.15., Fig. 12.3., Fig. 16.13.). Ez a táltípus még a RD periódusra keltezett Gelej-Kanális-dűlő 2. lelőhelyen is előfordul (KEMENCZEI 1989. 93., Abb. 8. 9.). Ennek egyik variánsa a kúpos aljú vagy fordított csonkakúp alakú tál (7. tábla 3-4.), mely az Ottomány kultúrától kezdve (GANCARSKI 1988. Abb. 4. 2.) egészen az ún. proto Gáva

5 időszakig (SZABÓ 2002. 14. XXI. A. 1.) kedvelt tálforma a késő bronzkorban. 2. típus: Félgömbös testű tál (VII. tábla 5.), mely szintén megtalálható az Ottomány kultúrától kezdve (GANCARSKI 1988. Abb. 6. 12.) a halomsíros kultúra leletanyagán át (KOVÁCS 1966. 7. kép 14., 8. kép 9.), a Cehälut (NÉMETI 1978. Fig. 2. 5.) és az Igrija csoport leletei között (CHIDIOSANEMÖDI 1982. Fig. 4. 3.), valamint az alsóberecki urnatemetőben is (KEMENCZEI 1981. Abb. 3. 5-6.). 3. típus: Csücskös peremű tál (VIII. tábla 1-2.), mely a halomsíros kultúra emlékanyagában szintén meghatározó (KOVÁCS 1975., KŐSZEGI 1984. 107., PITTIONI 1954. Abb. 271. 4., DONEUS 1994., Abb. 3. 7., BENKOVSKY-PIVAROVA 1976. Abb. 2., 1., 12.). Ennek a csonka kúpos, belül megvastagodó peremű példánya került itt elő, mely - analógiái (KŐSZEGI 1988. 110., BARTÍK 1996.249-250., Obr. 3., Tab. 2., 6., Tab. 4., 7.) alapján - a BC vagy BC-D periódusra datálható (CSEKŐ-CSÉKI-SÁNTA 2004. 54). 4. típus: Kihajló peremű, mély táltípus (VIII. tábla 3-5.). Ide mindössze három töredék sorolható, melyeknek párhuzamait megtalálhatjuk a Hajdúbagos (KOVÁCS 1970. 1. ábra 12.) és a Cehälut csoport (KACSÓ 1997. Pl. V 9., Pl. VII. 2., 12.) leletei között, valamint a Felsőszőcs kultúrában (DEMETEROVÁ 1984. Pl. III. 7., KACSÓ 2003. Pl. XXXIII. 7.). Korsó A leletanyagban található egy kihajló peremű, ívelt nyakú korsó töredéke (VIII. tábla 6.), mely forma már a Füzesabony kultúra középső fázisában fellép (KEMENCZEI 1979. 33., Koós 1991. 2. kép 11.). Analógiája megtalálható többek között a CehaluJ csoport (KACSÓ 1997. Pl. V 4.) leletei között. 5 Újabban pre-Gávának nevezett - SZABÓ 2004, 84-85.