A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 47. (Nyíregyháza, 2005)
Régészet - Nagy Márta: Késő bronzkori település Nyírlugos határában
Késő bronzkori település Nyírlugos határában Edényformák Urna A kihajló peremű, kúpos nyakú, kettős csonkakúp alakú urna (I. tábla 1-2.) egyes kutatók véleménye szerint a kárpáti halomsíros kultúra leleteiben fordul elő (TOCIK 1964. XXXV. t. 6., FURMANEK-VELIACIK-VLADÁR 1991. Abb. 9.17., 21.), mások viszont úgy tartják, hogy ez az urnaforma általánosan jellemző a halomsíros kultúrára (FOLTINY 1957. 18., KOVÁCS 1970. 40.). Ausztriában megtalálható a Vetefovi kultúra késői szakaszára tehető Franzhausen II. lelőhelyen (NEUGEBAUER 1994. Abb. 8.1296/3.), mely folyamatosan fejlődik tovább egy korai halomsíros horizontba. E mellett a halomsíros kultúra Mistelbach-regelsbrunni csoportjának lelőhelyén (BENKOVSKY-PIVAROVA 1976. Abb. 1: 8.), valamint Winklarban (WILLVONSEDER 1937. 421-422., Taf. 8. 24., 35.3.) is kerültek elő ilyen típusú urnák. Gazdagon díszített variációi különösen az Észak-Alföldön jellemzőek (KALICZ 1958. II. t. 10., IV t. 7., KOVÁCS 1966. 6. kép 18., 7. kép 13., 9. kép 11.). Az ebbe a típusba sorolható maisbirbaumi, és Szeged-bogárzói urnát az RBC időszakra keltezik (WILLVONSEDER 1937.166., KŐSZEGI 1960. 137.). Anyírlugosi urnával csaknem megegyező típusokat a Hajdúbagos (KOVÁCS 1970. 1. ábra 16., 17., 22., 4. ábra 9.) és a Cehälut csoport leletei között találunk (NÉMETI 1978. Fig. 1. 2., KACSÓ 1997. Pl. XII. 2.). A Berkesz jellegű leletek közé sorolt Nyíregyháza-Bujtos és Morgó temetőjéből származó egyik urna is ebbe a típusba sorolható formája alapján, bár ez már teljesen díszítetlen (KOVÁCS 1967. Fig. 14. 12.). (Urna)fazekak, tárolóedények 4 Ezeknél az edényeknél a peremkiképzés alapján öt különböző típust lehet megkülönböztetni, és még ezeken belül is vannak bizonyos eltérések. Az első a vízszintesen kihajló (I. tábla 3-5., II. tábla 1-5.), a második a tompaszögben kihajló, lekerekített vagy levágott perem (III. tábla 1-7.); a harmadik az ívelten kihajló (IV tábla 1-2.), a negyedik a kihajló nyakú, lekerekített vagy levágott peremtípus (IV tábla 3-5.), végül az ötödik a csücskös perem (IV tábla 6-7.). Ezek a peremkiképzések - arányaikban különböző mértékben - megtalálhatóak az Ottomány kultúra kései, III. fázisában, a halomsíros kultúra, a Hajdúbagos és a Cehälut csoport, a Felsőszőcs kultúra, valamint a BerkeszDemecser leletkör emlékei között. 1. típus: Ottományi kultúra III. (GANCARSKI 1988. Abb. 4. 6., Abb. 8. 4.), Cehälut csoport (KACSÓ 1997. Pl. V 10., 11., Pl. IX. 5-6.), Felsőszőcs kultúra (KACSÓ 2003. Pl. I. 14., Pl. X. 9., Pl. XIX. 9., Pl. XXVI. 8., Pl. XXIX 2.), Demecser-Borzsova-puszta (KOVÁCS 1966. Fig. 12., 14.). Ezek közül leggyakrabban a Cehälut csoport leletei között fordul elő. 2. típus: Hajdúbagos csoport (KOVÁCS 1970. 1. ábra 21., 2. ábra 1., 5., 22., 4. ábra 2., 3.), Cehälut csoport (KACSÓ 1997. Pl. V 8.), Felsőszőcs kultúra (KACSÓ 2003. Pl. 1.9., Pl. VI. 12-14., Pl. XIII. 1.), Alsóberecki, Vajdácska (KEMENCZEI 1981. Abb. 3. 3., 8., Abb. 4. 7., 10-11., Abb. 5. 2., 8., KEMENCZEI 1984. Taf. LVI. 17.). 3. típus: Hajdúbagos csoport (KOVÁCS 1970. 1. ábra 17., 22., 4. ábra 9.), Cehälu| csoport (KACSÓ 1997. Pl. V 4., Pl. XII. 2.), Felsőszőcs kultúra (KACSÓ 2003. Pl. X. 5., Pl. XII. 12.), DemecserBorzsova-puszta, Alsóberecki (KOVÁCS 1967. Fig 12., 15., KEMENCZEI 1981. 5. ábra 12., 6. ábra 16.). Ide sorolható a 2. objektum edénye is, mely egy halomsíros eredetű forma (TOCIK 1964. Taf. XXVI. 4 A nyírlugosi leletanyagban nem kerültek elő olyan töredékek, amelyekből fazekak vagy tárolóedények teljes profilját lehetett volna rekonstruálni, ezért ebben az esetben csak a peremek alapján lehetett edénytípusokat megkülönböztetni.
