A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Régészet - Czető András: Tiszabezdéd újabb régészeti lelőhelyei

Czető András 13. Homokhordó Helye: 880° 28' hosszúság és 341° szélesség táján. A község központjától ÉK-re. A Dózsa utcából kelet felé földút vezet a Homokhordóra. 1998 nyarán Fekete Imre Zoltán tanuló a régi Homokhordóra vezető úton obszidiánokat talált. Később visszament, és a környéken 7 őskori, 13 Árpád-kori cserepet, valamint 3 obszidiáneszközt gyűjtött. Koi Erzsébet tanuló szintén a Homokhordó útján egy kis obszidiánpengét lelt. Ezután egy kis csapattal bejártuk a környéket, s a Homokhordótól északra Szabó Krisztián és Lakatos Sándor tanulók 3-3 őskori edénytöredéket szedegettek össze, én pedig 5 Árpád-kori cserepet. 14. Pap-rét Helye: 879° 20' hosszúság és 339° 40' szélesség táján. A község központjától DNy-ra. A Petőfi és az Arany János utcák nyugati végénél kezdődő, viszonylag lapos szántóföldön alacsony homokhát emelkedik ki környezetéből, ezen terült el a lelőhely. 2000 tavaszán a közelben lakó tanulók önállóan fedezték fel. Azóta többen is gyűjtöttek itt leleteket: Patikás Judit és Brigitta 21 obszidiánt és 4 kovakő eszközt, Varga Anikó 18 obszidiánt és 3 kovakő eszközt, Varga Nikolett 2 obszidiánt és 2 edénycserepet, Varga Adrienn 2 obszidiánt és 1 kovakő eszközt, Takács András és Tibor 13 obszidiánt és 1 cserepet, Csuka János 1 obszidiánt és 2 cserepet. Módszeres terepbejárásra eddig még nem került sor. 15.Páskum Helye: 881° 47' hosszúság és 341° 20' szélesség táján. A község központjától KÉK-re. A Sport utcán keleti irányban elhagyjuk a falut, Tiszaszentmárton felé tartunk, de másfél kilométer után rézsút balra letérünk egy nagyon elhanyagolt műútra (a régi országútra). Ezen mintegy 300 métert megtéve jobbra egy alig észrevehető dűlőút nyílik, leginkább a fasor megszakadásáról lehet észrevenni. A rossz műúttal majdnem párhuzamosan hosszú, széles, hullámos felszínű homokhát húzódik, ez a Páskum. A fő lelőhely a kis dűlőúttól 20-30 lépésnyire a domb DNy-i végének műút felőli (ENy-i) lejtőjének közepe táján található. A fasor mellett lefektetett gázvezeték irányátjelző sárga nyílra nagyjából merőlegesen került elő a legnagyobb kerámiatöredék. 1996. áprilisának elején Koi Gábor hetedikes tanuló a szántóföldjük mellett, a Páskum dombjának keleti magaslatán egy szürke obszidiánpengét szedett fel parittyakőnek. Április 17-én felhozta az iskolába megmutatni, így előbb az iskola helytörténeti gyűjteményébe, majd augusztus végén a Jósa András Múzeumba került. Kérésemre ősszel kijött Istvánovits Eszter és Almássy Katalin, s a terepbejárás során a Páskum nyugati buckájának ENy-i lejtőjén 3 új kőkori edény töredéket találtak. 1997. április 16-án ugyanott egy újkőkori vastag falú, nagy méretű, durva kerámia fenékhajlatának tenyérnyi darabjára és 3 kisebb oldaltöredékre bukkantam. Április 25-én népes diáksereggel bejártuk az egész Páskumot, s 33 edénycserepet meg 8 obszidiánt gyűjtöttünk össze. 16. Szebecse-hát Helye: 879° 33-43' hosszúság és 341° 55-342° 5' szélesség táján. A község központjától ÉÉNy-ra. A Kossuth úton ÉNy felé elhagyva a falut, a 4-es számú főútvonalon átkelve balra az Észak-Szabolcsi Regionális Vízmű, jobbra a Trans Gate közvámraktár telephelye található. Utóbbi hátsó kerítése és egy fasor mentén dűlőút vezet É felé. Ezen is megközelíthető a lelőhely, vagy pedig a műúton továbbmenve a Tisza gátjáig, illetve Győröcske felé a bekerített gyümölcsös északi széléig, a bekerítetlen, idősebb almáson keresztül is odajuthatunk. A fő lelőhely ugyanis ennek az almásnak a végétől DK-re lévő kis halmon található. 20