A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Régészet - Makkay János: A magyar őstörténet és a nyugat-szibériai ’magyar őshaza’ néhány kérdése

Makkay János Anonymus adatainak értékelését esetenként az is megnehezíti, hogy vannak a Gestanak olyan helyei, amelyeket a szakemberek még ma sem értelmeznek-fordítanak helyesen. Borzsák István világított rá, hogy Anonymus Gestajának egyik sora (mégpedig a Pompeius Trogust kivonatoló IV. századi Iustinus-epitomét kivonatoló Exordia Scythica-bó\ átvett Scithici enim sunt antiquiores populi; Anonymus 1,22) félreértve szerepel a magyar fordításokban: Pais Dezsőnél pl.: a szcítiaiak ugyanis jó régi népek, a XIX. századi Szabó Károlynál régiféle népek. A félreértés a legutóbbi időkig megmaradt a fordításban, hiszen Veszprémy Lászlónál 1999-ben Szkítia népei igen ősiek (BORZSÁK 1996. 175-176., BORZSÁK 2002. 195.)." Ő azonban a 22. jegyzetben (lásd még VESZPRÉMY 1998. 934.) már legalább megmagyarázza a helyzetet:

l2 a pontos szöveg szerint a szkíták ugyanis ... régebbi népek, mint az egyiptomiak. Iustinusnál (2,1): az egyiptomiak régebbi népeknek mindig a scythákat tekintették (VILÁGKRÓNIKA 1992. 22.). Az Anonymus gestájával kapcsolatos hibák, tévedések vagy félreértések egyik legkirívóbb példája Eunedubelianus esete. Erről immáron több mint tíz éve tudjuk (BALOGH 1993.), hogy a makacs magyar történettudomány kitart mesés megoldása mellett. Sőt, a legújabb fordításban (ANONYMUS 1999. 12.) Önedbelia fejedelemből már Önedbelia országa lett.

13 Számomra az egyik legfurcsább félreértés az 52. caputtal kapcsolatos, amely Árpád fia Zoltát összetévesztette Zolta fiával (BALOGH 1998. 932.). Balogh László hosszú hibajegyzékét továbbiakkal is ki lehet egészíteni (MAKKAY 2003. 92., 94., 104. és 219. jegyzetek.).

14 Alighanem eljött az ideje, hogy Anonymus állandó csepülgetése helyett negyed évezred után készüljön végre egy többé-kevésbé hibátlan Anonymus-fordítás. Más szempontból nézve a kérdést, szaporodnak azok a vélemények, amelyek Anonymusban nemcsak mesebeli dolgok megörökítőjét és a birtokosi érdekek propagandistáját látják, hanem „történetileg pontos" mozzanatok rögzítőjének tartják. Mások mellett „megfelel a történeti valóságnak az a szerep, amelyet Anonymus a honfoglalás idejében a Kárpát-medencében a bolgároknak tulajdonít." (KAPITÁNFFY 2003. 96.)

15 Úgy látom, hogy a magyar őstörténet kutatásában és eredményeinek elfogadásában többféle válságjelei mutatkoznak már évek-évtizedek óta. Az egyik a látszólag ártalmatlan közönséges amatőrség. A legjobb példája még mindig a sumer-magyarológia, de mellette ott van a török nyelvi hatások mindenféle szakmai ismeretek nélküli vizsgálgatása is. A kérdés bemutatása nem az én feladatom (RÉDEI 1998. 61-67., RÉDEI 2003. 117118.). A sumer-magyarológia és más kategóriák (etruszk-magyar,

16 szkíta-magyar, sőt bolíviai-magyar) hívei között már a képzett szakemberek soraiból is akad egy-kettő (Bakay Kornél, esetenként a néhai Vékony Gábor), ami a veszély növekedését jelzi. Nem értette meg a kérdés lényegét Erdélyi István, aki régész létére még azt sem tudja, hogy a bronzkor jóval közelebb van a rézkorhoz, mint a Kr. u. VIII-IX. századhoz (ERDÉLYI 2004. 169.). Megemlítem, hogy továbbra is vannak, akik (A.L. 11 Baranyai Decsi János 1598-ban a görögök és a szkíták összehasonlításában használta: VÉKONY 2002. 19. - Őstörténeti kutatásunk nem nagyon tud valamit is kezdeni Iustinus-szal. ERDÉLYI 2004. 45. például összetévesztette Iustinus-t és az Exordia Scythica-t. A Kr. u. VII. században ugyanis az utóbbi készült, a III. században élt Iustinus kivonatából. 12 Anélkül persze, hogy Borzsák István felismerésére hivatkozna; vö. még BORZSÁK 2002. 195., a 8. jegyzetben a nagyvonalú krónikakutatónak titulált Veszprémy Lászlóról (vö. VESZPRÉMY 1998. 934.). 13 A kérdés további részleteiről és a kitartásról MAKKAY 1997. 5-6., valamint MAKKAY 2000A. 95-99. Egy további aprócska hibáról MAKKAY 2004. 21. 14 Mindmáig nem sikerült megfelelően értelmezni és lefordítani a 49. caputban olvasható arpalice kifejezést: Missi verő eorum ducem Árpad in silua Turobag arpalice ambulantem inuenerunt. KAPITÁNFFY 2003. 194-199. 15 KAPITÁNFFY 2003. előszavában (8.) írta Harmattá János: „Anonymus Kelet-Magyarország politikai helyzetéről adott képe több fontos ponton történetileg hitelesnek tekinthető s így többek közt nem valószínű, hogy a honfoglalók által ezen a területen talált bolgár fejedelemségek létezése kitalálás lenne." Anonymus védelmében már MAKKAY 1996. 41-61., az ortodox iskola által elkövetett félreértések, félremagyarázások és csúsztatások részletes felsorolásával. 16 Legújabban a neves nyelvtudós Mario Alinei (Firenze) állt elő (2004. június 2-án a Magyarok Világszövetsége által Budapesten rendezett konferencián) azzal az elmélettel, hogy az etruszk és a magyar nyelv között genetikai rokonság van. A kérdésről nemrégen megjelent műve még nem került a kezembe. 88