A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)
Régészet - Makkay János: A magyar őstörténet és a nyugat-szibériai ’magyar őshaza’ néhány kérdése
A magyar őstörténet es a nyugat-szibériai 'magyar őshaza'... Oppenheim nyomában) nemzetközi tudományos összefüggésekben ügyesen kihasználják a magyar amatőrök sumerológiai kísérleteit. Ahmed Ünal, egy kiváló hettitológus a következőképpen vette védelmébe a török-sumer nyelvrokonság ötletét: „Hogyan és ki róhatja meg a törököket azért, mert a sumereket törököknek határozták meg? Vajon a finnek és a magyarok nem ugyanokét igényelték és igényelik a maguk [őseinek]? Avagy nem egy német ethnográfus volt az, aki a XIX. század végén először hasonlította össze tudományosan a török és a sumer nyelvet?" (ÜNAL 1999. 27., 29.) I7 Találkozunk sajátos történelemfelfogással is. Az egyik jelenség megértéséhez egy kis kitérőt kell tennem. A kilencvenes években az Egyesült Államok tudományos köreiben Martin Bernal: Black Athena c. könyve kapcsán (BERNAL 1987/91.) 18 komoly vita alakult ki a szólásszabadság ('freedom of speech') és az akadémiai szabadság ('academic freedom') viszonyának jogi helyzetéről. Az egyik kérdés az volt, hogy az akadémiai szabadság keretében előadott nézetek közül melyik a magasabb rendű, illetve mi a még elfogadható. Tehet-e például egy Egyetem rossz szolgálatot hallgatóinak azzal, hogy az előadások során kitegye őket bármelyik professzoruk bigott és abszurd elméleteinek. 19 Bíróság foglalt úgy állást, hogy a lényeges kérdés az egyetem, illetve az előadások tudományos színvonala (standards), amelyről az egyetemnek - és nem a bíróságnak - kell gondoskodnia. Ha azonban - szólt hozzá a kérdéshez a kutató - ezeknek a problémáknak az eldöntését a bíróságokra hagyjuk, akkor az akadémiai szabadság a fakultást és főleg az illető előadót jogilag is érintő módon sérülhet. 20 Mary Lefkowitz egyetemi tanár 21 szerint tehát az ilyesféle kérdéseket nem jó bírósági döntésekre bízni, hiszen ott csak a jog [a First Amendment] előírásait vizsgálják a szabad szólásról, valamint azt, hogy fennforog-e diszkrimináció. 22 Egy Arisztotelészről való felületes állítás fő hibája azonban az, hogy nem igaz vagy igaztalan (is untrue). Márpedig egy bíróságon „az igaz és a nonszensz, a hozzá-értés és a hozzá nem értés ugyanabban a joghelyzetben vannak". 23 Érdemes itt szó szerint követni Lefkowitz érvelését: „ezzel egy olyan ponthoz érkeztünk, ahol a tudományos vita lehetetlenné válik [legalábbis bizonyos területeken, hiszen az olyan társadalmi célok, mint például a különbözőség területén elért eredmények lehetővé teszik, hogy túllépjünk a rendelkezésre álló igazi adatokon]. Ha [viszont] egyszer elfogadunk egy olyan tételt, hogy nem egyetlen igaz[ság] van, hanem sok vagy több, és vannak egymástól eltérő etnikai igazságok is, már nem reménykedhetünk abban, hogy létezik intellektuális közösség."( LEFKOWITZ 1996. 150., 153., 162., 174-175.) Kérdés ugyanis, folytatja Lefkowitz, hogy „a különbözőség (diversity), az eltérő kiindulás és szemléletmód tétele alkalmazhatóe az igazságra. Tényleg lenne sokféle, különböző igaz[ság]? Ha igen, akkor melyik kerül ki közülük győztesen? Az, amely mellett a leghangosabban érvelnek, vagy amit a legmeggyőzőbben fogalmaznak meg? Valójában azonban nem az igazság lehet sokféle, hanem megközelítésének szempontjai lehetnek különbözőek. Azonban a különbözőség vélelme nem terjedhet ki magára az igazságra." 24 17 Az én kurziválásom. -Aligha véletlen tehát, hogy az Illig-csoport egyik munkájában ott látható a török őstörténet egyik szim-bóluma, a prehettita-kori Alaca Höyük egyik sírjában talált szarvas alakú jogar: ILLIG-WEISSGERBER 2003. 41. kép a 246. oldalon! 18 Néhány részletre lásd nemrégen megjelent áttekintésemet: MAKKAY 2004A. 19 LEFKOWITZ 1996. 172: „Why the City University should continue to disserve its own students by subjecting them in class to the bigoted statements and absurd theories of any of its professors." 20 LEFKOWITZ 1996. 172-173. A másodfokú bíróság viszont elfogadta azt a tényt, hogy az Egyetem megrendszabályozta Jeffries-t, és megállapította, hogy mindez nem korlátozta az akadémiai szabadságot. Hiszen állása megmaradt. 21 Nem tudok szabadulni attól a sejtésemtől, hogy a kiváló tudósnő a hajdani kisvárdai Löfkovicsok egyik, a messzi Amerikába került utóda. 22 LEFKOWITZ 1996. 175.: the clubs of free speech and nondiscrimination. Mai kifejezéssel a diszkrimináció egy része talán a gyűlölettörvény alá tartozó jogsértésnek is fordítható. 23 LEFKOWITZ 1996. 174.: »So far as the courts are concerned, „truth and nonsense, competence and incompetence, will hold the same position."« 24 LEFKOWITZ 1996. 162.: The notion of diversity does not extend to truth.
