A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Nyelvészet - Mizser Lajos: Északkelet-magyarországi helységnév-magyarázatok

Mizser Lajos Hunkóc: „Ezen falu idősb lakosok emlékezetére tulajdonképpen - szláv elnevezéssel Honykócz elnevezéssel is bir, mivel ezen tót szótoljon hony magyarul annyit tesz: hajtsd, kerkesd mint a tatár járásakor s egyéb zavaros időkben igen nyugtalan itattak 's kergettettek 's onnét a korábbi időkben el nevezték Honykócznak." A leíró a történelemmel próbál igazolni. A község neve már 1409-ben előfordul Hunkolcz formában, és ez nem más, mint az északi szláv Hűnek személynév továbbképzett alakja (FNESz I. 80.). Mivel Sáros megyében is van Hunkóc nevű falu, 1903-ban az Alsó- megkülönböztető előtagot kapta (MEZŐ 1999. 153.). Mai neve: Chonkovce. Húszak: „...elnevezését a' hajdan vas kő bányák húsz ágától veszi." Tudákos etimológia: a szlovák elnevezést magyar kifejezéssel magyarázza. Az 1551-ben feltűnő Hwzak nevű falunak sem a húsz, sem az ág szóhoz nincs köze. Kései felbukkanása ellenére is a szlovák Husák (hus 'liba' + -ák képző) családnévből származónak tartom a községnevet (a névadás formája magyar). 1904ben Ungludasra magyarították (MEZŐ 1999. 153.). Mai neve: Husák. Hutta: „... mint egy három kis falut képező, de egy falusi bíróság alatti község - Ó Új és Üveg v Sklena hutának neveztetik, hajdan üveghutái voltak, de most már nem műveltetnek..." Első adataink: 1768: Huta, 1773: Hutta (HELLER 1984. 40.). Nevét a huták megszűnésével is megtartotta. 1904-ben a megkülönböztető jellegű Ung- előtagot kapta. Mai neve: TyTa. Jenke „...még 456-ik évvel előtt jóval már e néven neveztetett, mert azon okmányokban emiitik, hogy Jenkei János jenkei Közbirtokos által a falu nevezett évben Zahar alias Mongács és Jenke helységek között, határ villongási kérdés támasztatott, kinek valószínűleg még ősei e helység nevétől vehették nevezetüket." Végre olyan adatra akadtunk, amikor a birtokos nevét helyesen magyarázzák! 1288-ban tűnik fel Inke, Jenke formában, s ez személynévi eredetű (FNESz I. 657.). Mai neve: Jenkovce. Kereszt: „A Tibai Rom: Cath: egyház anya könyvének igazolása szerint volt ezen községben egy Kereszt alakú templom 's abbacia vagy Zárda, melynek nyomai Berhelyi Ödön itteni földes Úr Curiaján még mai nap is észlelhetők, nevezetét ezen kereszt alakú templom v épülettől vette..." Lehet, hogy a templom kereszt alakú volt, de a nevet (1372: Kerezth) azért kapta, mert a Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel (FNESz I. 719.). Mai neve: Krsty. Mátyóc: „Mátyóc, Mátyus földbirtokostól veszi nevezetét, 's mint község már 4-ik Béla király idejében létezett 1260-ikbe..." Jó helyen keresgél. 1302: Mathewa, 1326: Mathuch, s a szlovák Matej 'Máté' névből származik (FNESz II. 110.). Mai neve: Mat'ovce. Nagyláz: „Nagy-Láz orosz nyelven Velíki Láz, mi ligetet vagy is erdő vagy cserje közötti kaszállót jelent, s hihetőleg ez topographiai szempontból nyerte nevét a község is." Igaza van. 1389: Laaz (Kiss 1992.39.). 191 l-ben hozzácsatolták Dengláz községet (MEZŐ 1999.263.). Mai neve: BejiHKi JIa3n. Orehova: „Orechova (:magyarul Diós:) az első pontban emiitett és az Ország utón beültetve volt dió fáktól veszi eredetét, mely eredetnek a nyomai maiglan látszanak." Első említései: 1439: Orehwa, 1444: Orohova (CSÁNKI 1890. 395.), ez bizony túl nagy életkor egy diófa számára is. A megoldást Jenke leírásában találjuk meg: „...éjszaki része a nyugotitól Orechova nevű patak által választatik el, hasonnevű helységből folyván." A szlovák orech valójában diót jelent, ennek nőnemű melléknévi alakja: orechova, a pataknév az Orechova vodá-ból - azaz 'diófás víz' - keletkezett, és a patakról nevezték el a helységet. Osztró: „.. .néhány lakosai mintegy 95. évek előtt Szobrántz városából ki vonulván az Osztró nevű cserjésen néhány kunyhót építettek, az irtogatás továbbra is terjedvén nem sokára a' felvidékről leérkezett népségek építtetvén..." Az említett „kivonulás", illetve „leérkezés" 95 évnél jóval régebbi, 1336: Kethwzturow, 1418: Oztrow. Jelentése: sziget (FNESz II. 291.). 1903-ban Szobráncosztró, majd 1904-ben Éles nevet kapott-nyilván a szlovák ostry 'éles' szóra gondoltak megalkotói (MEZŐ 1999. 288.). Mai neve: Ostrov. 242