A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)
Nyelvészet - Mizser Lajos: Északkelet-magyarországi helységnév-magyarázatok
Északkelet-magyarországi helységnév-magyarázatok Szentmihály: „Szt Mihálynak és szomszéd Tisza Bűdnek - mellyet Szt Mihálytól csak egy szekér út választ el - nyúgoti oldalán nyúlik el egy tó melly jelenbe kivan száradva - Halászatot kedvellő két egyén telepedett meg e' helyen az egyik rét a Szt Mihályi másik a Budi réten szomszédságában egymásnak. Szt Mihályi réten telepedett meg egy Mihók nevű igen szenteskedő s kegyes életet élő egyén honnét Szt Mihálynak - Budi réten levő Bőtősnek honnét minthogy bőtös volt botolni nem szeretett Büdösnek Bűdnek neveztetett el innét e két egyén adja nevét egyiknek úgy mint másiknak." Az 1495-től adatolható Zenthmyhal (NÉMETH 1997. 148.) egyházának védőszentjéről kapta a nevét. 1908-ban egyesítették TiszabüddelBüdszentmihály néven, 1946-ban ismét két község, de 1950-ben újraegyesítették őket ősi neveik figyelmen kívül hagyásával Tiszavasvári néven (MEZŐ 1999. 72., 387., 388.). Taktakenéz: „A monda szerint, minthogy leginkább erdőségből állván határja, a' tisza partján épült falújából a tisza vizére messzire kinézhetett, és igy lett a neve Kinéz." E magyarázatot Hornyák Mihály jegyző azért írta, hogy írjon valamit. Ellentmondásba is keveredik, mert ezt is írja: „...a' tisza menti táj ejtés szerint pedig Kinyizsnek is mondatik." 1332-35-ben Chinis, 1698-ban Taktakenész. Tisztségnév vagy az ebből származó személynév a névadás indítéka (FNESz II. 610.). Tass: ,,A' község lakosai azt tartják, hogy e' falu az első foglaláskor telepíttetett Thass vezér által bár semmi oklevél által nem igazolható." Említi Anonymus is forum Thosu, a Váradi Regestrum is 1222-ben Tos formában (NÉMETH 1997. 188.), s ha nem is a honfoglaló vezér, de mindenképpen egy Tas nevű ember alapította (FNESz II. 258.). 1908-ban a megkülönböztető jellegű Nyír- előtagot kapta (MEZŐ 1999.382.). Tiszabüd: Tóth József, Tiszabüd jegyzője mit sem tud a Szentmihály alatt leírtakról, hiszen megjegyzi, hogy a név eredetéről „tudomással még eddigelé köztünk senki sem bír." A község neve 1215-ben szerepel a Váradi Regestrumban Bud formában, és semmi köze sincs a böjt szóhoz, hanem személynévre megy vissza (MEZŐ-NÉMETH 1972. 127.). A többit Id. Szentmihály alatt! Tiszadob: „Hajdan T. Dob két b vei íratott és nevét alkalmasint T. Dombbról vehette, mivel a Tisza partján egy nagy kiemelkedésen épült város..." Ez is egy - ha nem is sikeres - próbálkozás. 1256-ban Dob, 1312-ben Dub alakban tűnik fel (NÉMETH 1997. 62.), személynévi eredetű, 1806-ban Tisza-Dob (FNESz II. 649.). Tiszaladány: „...azon helyet mellyet megtelepítettek először Tisza falunak neveztek el, fő foglalatosságok a halászat volt; Később pedig a leg öregebb halászról Ki Ladányi Péter volt, neveztetett Tisza Ladánynak..." A próbálkozás szintjén nem megy túl a magyarázat. Ladányi Péterről pedig szó sem lehet annál az egyszerű oknál fogva, hogy a község neve 1067 körül már előfordul Lodan formában, sőt Anonymus is említi (NÉMETH 1997. 117.). Mai neve 1722-től adatolható Tisza-Ladány alakban. Egy népcsoport volt a község névadója (FNESz II. 652.). Tiszalök: „A város neve kétség kívül a fentebb is írt Lökös pusztától vette nevezetét, mely puszta hajdan Leökös nevű uri család tulajdona volt, Tisza elő neve pedig a melette folyó Tiszától." Az előtag magyarázata kifogástalan, az utótagé már zavaros. A helység neve Luk ~ Leuk formában 1252től adatolható (NÉMETH 1997. 124.), s ez a Lőrinc név becézett alakjára megy vissza (FNESz II. 652.). Tuzsér: „.. .hely nevét onnan vette, hogy a jelenlegi helye gazos erdős hely volt." Az 1212-ben feltűnő község neve (Tuzer) valójában német eredetű személynévből származik (FNESz II. 691.). Újfehértó: ,,E' szikes vagy fejér szinü tótól csak fejér tó vette, 's vehette; Rácz- vagy új fejértó a nevét pedig, az első hajdan keleti szertatásu, s itt általában az idő tájban Ráczoknak nevezett lakosságától, a' második, vagy Ujj fejértó bizonyosan onnann, hogy Szinte e megyei 's Ó fejértó községtől meg különböztethető legyen." Korrekt, részletekre is kiterjedő magyarázat. 1326-ban: Fehertou, 1618-ban: Uj fejér To (FNESz II. 698.).
