A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Nyelvészet - Mizser Lajos: Északkelet-magyarországi helységnév-magyarázatok

Mizser Lajos (Ó- és Új-) Vencsellö: „Venczel fő vezér neve után Vencsellőnek neveztetett, azért is, mert e község királyi iászok neveztettek vencsellö szó ragasztékkal ruháztatott fel." Sokkal közelebb áll a valósághoz, mint amit Kenézlő leírásában olvashattunk. A községnév 1076 körül tűnik fel Wensellev formában, és ez a szláv Venceslav személynévből származik, akárcsak a fentebb is említett Vencel (MEZŐ-NÉMETH 1972. 136.). 1889-ben egyesítették Ó-és Újvencsellőt Vencsellö néven (MEZŐ 1999. 412.), majd 1971-ben Gávával együtt alkotott községet Gávavencsellő név alatt (FNESz I. 504.). Viss: „...tótok által telepíttetett, a község nevezete is bizonyítja, mivel »Viss» tót szó lévén, magyarul annyit teszen: »sasos», és ez Község helye fekvésének meg is felelő, mennyiben szabájozás előtt határa nagy része folytonosan víz tanya volt." A falu nevének semmi köze sincs az újabb korban betelepült „tótokhoz". Már 1220-ban Vys formában előfordul a Váradi Regestrumban, s nem más mint a szláv Viseslav személynév rövidült alakja (FNESz II. 769.). Puszta személynévből csakis a magyarban válhat helységnév, a szláv nyelvekben soha (ott kizárólag képzett alakban fordulhat elő). Ung megye Alsónémeti: „Nevét a hajdan itt tanyázott Labbanczok és Németektől vette.. .Tótul Nyemeczkinek neveztetik." A község jóval régebbi, minta labancok kora. 1427: Alsonempthi, német telepesek lakóhelyére utal (FNESz I. 460.). Mai neve: Nizné Nemecké. Alsóribnice: „Alsó Ribnicze (:tótul:) Nyizsna Ribnicza. »Ribnyik» vagy is magyarul halastó." Nem tóról, hanem folyóvízről vette nevét, 1333: Rebnecze, tulajdonképpen 'halas' (FNESz I. 89.). 1904-ben az Alsóhalas nevet kapta (MEZŐ 1999. 26.). Mai neve: Nizná Rybnica. Bező: „Bező - tótul Bézocze. Hajdan rengeteg erdőséggel volt körül véve, melly azomban lassan lassan ki irtatott 's való szinüleg kezdetben Mezőnek neveztetett..." Kezdetben sem, hiszen 1276-ban Bezew néven tűnik fel, s puszta személynévből származik (FNESz 1.210.). Mai neve: Bezova. Bunkóc: „Bunkócz helység erdő ki irtás által telepedvén ide hihetőleg a lebunkózott fáktól veszi nevezetét..." Semmi köze sincs a bunkózáshoz, még ha a hangalak ezt is sugallja. 1358-ban Bonkhaza, 1420 táján Bunkocz, tehát párhuzamos névadás történt a szlovák alak győzelmével. Jelentése: Bonk ~ Bunk települése (FNESz I. 265.). Mai neve: Bunkovce. Daróc: „Vég hosszában régi víz folyásnak száraz medre, esős időben vízzel telik meg az alja a szomszéd Gerenyi hegyekből kicsi, Sáncz nagyságú árkon, de kavicsot nem hoz, csak sovány földet, bizony daróczosan és soványon iszapolja a haj lásokat. Darócz ruthen nyelven Dravczi." Nem a föld „daróczossága" miatt kapta a nevét. 1390-től lehet adatolni Darouch formában (HELLER 1984. 32.). Eredetileg királyi darócok, azaz olyan vadászok, akiknek a vadbőrnyúzás, szíjhasítás és a vadtulkok szarvának a levétele volt a feladata. 1904-ben a megkülönböztető jellegű Ung- előtagot kapta (MEZŐ 1999. 87.). Mai neve: /JpaBui. Fekésháza: „E községnek ezen elnevezése van a' régibb időtől az ugy nevezett Fekés házi családtól, mely e' községben leg régibb birtokosnak tartatik." Abban igaza van, hogy a Fekésházy család tényleg régi, a XV. században már megvan. Az 1393-tól adatolt helység a Fekés személynév + háza összetételből alakult (FNESz I. 447.). Ma: Fekisovce. Felsőnémeti: „.. .elnevezése onnan eredt honnét Alsó Németié." Ebben tökéletesen igaza van. Előfordulásai 1353: Nemety, 1372: Felnemethy, 1427: Felsewnemethy (FNESz I. 459.). Mai neve: Vysné Nemecké. Felsőribnice: „Ezen község elnevezését vette egy végig a' helységnek éjszaki oldalától a' hegyekből eredett ribnitska nevezetű patakotskától régi időtől óta." E vélekedést a történeti adatok is alátámasztják 1333: Rebneche, 1418: Rybnychka (HELLER 1984. 133.), azaz halban bő patak melletti település. 1904-ben a Felsőhalas nevet kapta (MEZŐ 1999. 112.). Mai neve: Vysná Rybnica. 240