A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)
Nyelvészet - Mizser Lajos: Északkelet-magyarországi helységnév-magyarázatok
Mizser Lajos Őrladány: „Őr elő nevét Őr Mezőnél felhozott Őr hegytől költsönözte, Ladány keletkezése bizonytalan." Az 1067 körül felbukkanó Lodan név valószínűleg törzsnévi eredetű (FNESz II. 132.). 1899-ben Őrmezővel egyesítve a Mezőladány nevet kapta (MEZŐ 1999. 245.). Őrmező: „A községben az Ungvári orsz. út baloldalán fekvő mintegy 250' magas domb - a nép nyelvén élő monda szerint a tatárjárás idejében figyelő Őrök tanyája lévén, Őr hegy nevet nyert, innen kölcsönözte a község Őr elő nevét. Minthogy pedig nevezett község mintegy 80-90 hold területű Kiss völgyben fekszik, mely a telepítés előtti időkben is Mezőnek hivatott, s nagyobb nyomaték kedvéért Őr névvel egybekapcsolva Őr-mező nevén ismertetett, ezt a telepítés után is megtartotta s azolta is azon ismertetik." Nagyon valószínűnek hangzik a leírás, bár az FNESz (II. 132.) inkább a gyepűrendszerre gondol annak ellenére, hogy a község neve viszonylag későn 1419-ben -tűnik fel Eurmezeu formában (NÉMETH 1997. 148.). Ma Mezőladány része. Petneháza: „A hagyomány szerint még a magyarok bejövetelekor első telepítője, Pethenétől, ki leg elsőbben építetett itt házat - vette nevezetét." Helyes a meglátás, de a magyarok bejövetelénél jóval későbben, hiszen csak 1370-től adatolható Pethenyehaza formában (FNESz II. 341.). Pócspetri: „Pócs Petri mellék nevét hihetőleg onnan vette, mert Mária-Pócs a hires bucsu járó hely tő szomszédságában fekszik..." Az előtag magyarázata kifogástalan. A falu 1318-ban tűnik fel Peturi formában, azaz: Péteré, Péter faluja (FNESz II. 356.). Prügy: „A név hihető Frigyből ered, mert a' monda szerént valaha Husziták is lakták,...ez azonban bizonytalan, hanem inkább származtatható neve azon vízállásos fenéktől, mely még mai napig is Tűd nevet visel." A két megoldás közül egyik sem jó. Az 1352-ben feltűnő Pyudmonostora nevű helység (NÉMETH 1997. 159.) a Prűd személynévre megy vissza (FNESz II. 377.). Püspökladány: „...száj hagyomány szerint a' reformatio előtt a' N. Váradi Püspökséghez tartozott 's ezért neveztetett Püspök Ladánynak..." 1351-ben Ladán, 1543-ban már Pispek Ladany (FNESz II. 385.). A leírást okmány is megerősíti: 1351-ben a helységet elzálogosították Demeter váradi püspöknek (NÉMETH 1997. 118-119.). Rakamaz: „Köztudomás szerint a mint a svábok települtek, és építkeztek az itteni átmenő utastól egy házat épitő német magyar nyelven megszól Iitatott »hogy mit csinálsz Német Sógor»? mire a működő német hagyomány szerint töretett magyar nyelven azt felelte rakom azt, a miről a Község Rakomaz nevét meg tartotta." Az első olvasásra is világos, hogy a magyarázat naiv. A község neve jóval régebbi a sváb telepítésnél, hiszen már 1067 körül előfordul Rakamoz formában. Török eredetűnek látszik, de az eredeztetésnek hangtani akadályai vannak; maradjunk annál, hogy a még megfejtetlen nevek közé tartozik (FNESz II. 397.). Szabolcs: [892-ben] „köz akarattal egy nagy föld várat hányatott Zabólch a' tisza mellett, mellyet a' maga nevéről Zabólcsnak nevezett..." E vélekedést mind az FNESz (II. 510.), mind MEZŐNÉMETH 1972. 110. megerősíti. Szakoly: „A' községnek tsak egy neve él most - Szakoly - hajdan Zokol-nak Íratott, bizonyosan volt birtokosa a' Zokoli Családról." Az itt tapasztalt „megfordítottság" több helység leírására is jellemző. A község neve 1263-ban tünik fel Zokol formában (NÉMETH 1997. 170.), és ez szláv eredetű személynévre megy vissza, de a névadás formája magyar (FNESz II. 514.). Szentgyörgy ábrány: ,,A' község nevének eredetéről annyit tudni, hogy régente csak mint tanyához hasonló hely Puszta Ábrány, később népesedvén Nyír Ábrány név alatt volt ösmeretes, míg utóbb a' község Eördögh György birtokába kerülvén köz nyelven Ördögh Ábránynak, 's mint egy 60. évvel ezelőtt Eördögh Györgynek a fia Alajos által édes attya iránt 's kegyeletből Sz: györgy Ábránynak neveztetett el, mely néven a mai nap is ösmeretes." Újabb kori, érdekes névadási forma. Úgy látszik Eördögh Alajos kedvelte a védőszentről való névadási formát, mert az ide tartozó Szent Anna pusztát „Anna nevezetű édes annya iránti kegyeletből nevezé el." Szentgyörgyábrányt Budaiábránnyal egyesítve, a helység a Nyírábrány nevet kapta 1901-ben (MEZŐ 1999. 276.). 238
