A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Nyelvészet - Mizser Lajos: Északkelet-magyarországi helységnév-magyarázatok

Mizser Lajos Bótrágy: „Községünk hajdan Botruágnak Íratott, jelenleg Bótrágy név alatt ismeretes." Magyarázatnak e mondat kevés. Az FNESz (I. 246.) szerint talán szláv eredetű személynévből származik. Lehoczky megoldása a jó: „...nevét kétségtelenül a határában folyó hasonnevű pataktól vette, mely igy már a 13. századi okmányokban említtetik." A pataknévvel Lónya 1270. évi leírásában találkozhatunk először (GYÖRFFY 1963. 544.) Boltrag formában, akárcsak ugyanebben az évben a falunévvel is (GYÖRFFY 1963. 535.). 1920-1938 között Botrad', 1946-tól BaTpa/ib a neve. Bucsu: „Bucsu község eredetét azon búcsújáró helytől vette, mely még a Husziták idejéből fenn maradt s még jelenben élő emberek emlékezetére is megvolt nagy szerű épületek alap kövei is mutatják." 1321 -ben Bolchouu formában adatolják, és ez nem más, mint a magyar Bulcsú személynév (FNESz I. 265.), így a búcsújáráshoz semmi köze. Ennek megfelelően 1903-ban Bulcsú formában állapították meg a nevét (MEZŐ 1999. 69.). 1920-1938 között Bulcu, 1946-tól a szlávosított Byna, ma már a régi nevét viseli: Eyny. Csetfalva: „a' mint a' Borsa vára Krónika irója mondja. - Csetfalva község vette nevét Árpád unoka öccsének Bélának egy sánta Cseth nevű szóigálójától, melly helyet hü szolgalatjáért neki adományozott - a' községnek más neve nem volt." Lehoczky Tivadar már lefaragta a sallangokat: „Népmonda szerint Cset nevű első alapitójától vette e helység nevét" (LEHOCZKY 1881. III. 194.). Az 1341. (de villa Chet) és az 1408. évi adat (Chetfalva) ezt alátámasztja (FNESz I. 326.). 1920-1938 között Cetfalva, 1946-tól a szlávosított HeTOBe, 2000-től a HeTcbajiBa nevet viseli. Gergelyi: „Gergelyi helysége 1770-töl említtetik leg korábban, a mint gyanítani lehet szomszéd Ugornya községből telepíttetett mit abból lehet észre venni, hogy Ugornyán mostan is sok Gergely vezeték nevű csaladok vannak." Jó megsejtés, csak éppen több évszázad telt el. Először 1425-ben említik Gergeri formában (FNESz I. 511.), azaz: Gergelyé, Gergely nevű ember birtoka. 1938-ban Ugornyával egyesítették, majd 1969-ben Vásárosnaményhez csatolták. Halábor: ,,...e' hely egy üldözött bujkáló Népnek, nevezetesen a' Cseheknek lehetett első tányájok. 'S Halubás a' híres cseh viador itt ütött tanyát ne tán, akkor még nevét is tudjuk származtatni." Az 1300-tól adatolt Harabur szláv eredetű (lehet éppenséggel eseh is) személynévre megy vissza (FNESz I. 561.). Halábor nevét a csehszlovák időkben is megtartotta. 1946-tól XpaőapiB (ez nem más, mint az ukrán xpaőap 'kubikos' szó többes szám birtokos esetének alakja jelentése: 'a kubikosok ti. faluja'), ma Tajiaőop-nak nevezik. Hete: „... századokkal Hetének neveztetett, mert a hét magyar vezérek e helyen öszvejövetelt tartottak." Ebből csak az alapszó az igaz; Lehoczky így ír: „Hete különben őseinknél keresztnév volt" (LEHOCZKY 1881. III. 387.). Pontosabban: személynév, mely a község neveként 1311-ből adatolható Heche formában (FNESz I. 591.). 1977-ben Fejércsével egyesítették. Homok: „...többféle neve nincsen, 's más névről nem tudunk, mint azt hogy földje Homokos." Ez igaz is. Adatolni 1356-tól lehet Homok formában (Com. Bereg 38). Mivel Szatmárban és Ungban is van Homok nevű falu, 1903-ban megkülönböztetésül a Mező- előtagot kapta (MEZŐ 1999. 147.). Ma XOJIMOK (Mezőhomok). Macsola: „A mai Macsola vagy is a régi Mocsilla név, eredetét veszi a falu déli oldalán elnyúló álló-tótól, melynek sáros vizében kendert szoktak áztatni. - Mocsilla különben tót szó, s áztatást jelent." Lényegében a kenderáztatásra utal Lehoczky is (LEHOCZKY 1881.

1.311.; III. 401.), az 1327-től adatolható Machala-ról ugyanezt állapítja meg az FNESz (II. 60.). 1920-1938 között Macola, 1946-tól Manojia. Tákos: „.. .álitolag ezen el nevezést hajdan Tákosi László nevezetű Úrtól nyerte volna." Éppen a fordítottja igaz. A falu Tákosi László előtt már régen megvolt: 1321 -ben Takus, s ez nem más, mint a Tádé név képzett alakja (FNESz II. 609.).