A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Nyelvészet - Mizser Lajos: Északkelet-magyarországi helységnév-magyarázatok

Északkelet-magyarországi helységnév-magyarázatok Tarpa: „A' név eredetéről mit sem tudhatni, annyi azonban áll hogy leg régibb 's talán leg első birtokosa a' Tarpai família volt, de hogy a' hely vette e' nevét a' birtokosról vagy a birtokos ettől meg határozni nem lehet." Kissé óvatos megfogalmazás. Természetesen az utóbbi az igaz. 1299-ben bukkan fel Turpa formában. Az FNESz (II. 622.) szerint valószínűleg szláv eredetű személynévből származik (de nem zárja ki a törpe szóból való eredeztetést sem). Lekli Béla részletesen elemzi a Tarpa nevet, és az ő megállapítása a legvalószínűbb: ótörök vagy kun-besenyő eredetű személynévből származik (LEKLI 1997.313-315.). Tiszavid: „Víd falunak más elnevezéséről, a hagyomány Vída vagy Víd telkét emleget." Lehoczky már pontosabb: „A szóhagyomány szerint alapitója Keled fia Vid, Salamon király álnok tanácsosa (1063) lett volna" (LEHOCZKY 1881. III. 765.). Az kétségtelen, hogy egy Vid nevű ember alapította, de aligha lehetett az említett Vid ispán, hiszen a község neve csak 1298-tól adatolható Wyd formában. A Tisza- előtagot már a XVI. században is viselte (FNESz II. 656.). Tivadar: „...a Név eredete homályos, 's inkább Tót vagy Román származású - Ugocsa megyében hol már találkoznak Oláhok szinte van hason el nevezésü Tivadar nevű falu." Bizony magyar eredetű ez a helynév: 1332-1335-ben Thihedor, amely a mai Tivadar névnek a régi alakja (TESzII. 657.). Ugornya: „...halomás 's nép rege után a magyarok bevándorlásával a midőn a tisza partjára értek látván a' vizet nógatták egy mást mondván ugorna - innét vette volna nevezetét." Persze, ez naiv magyarázat, hiszen a magyarban (de a környező nyelvekben sem) szójárásból nem keletkezhet helységnév. Az 'ugarföldön levő [település]'jelentésű szláv szóból származik az 1389-től adatolható Wgornya falunév. 1939-ben Gergelyivei egyesítették, majd 1969-ben Vásárosnaményhez csatolták (FNESz 1.511.). Vámosatya: „...nep rege utánn hajdan korba Atya főbb helye volt a körülete fekvő falvaknak, 's innét osztogatta volna e vidék nagy ura parantsait 's igy mint több helyek fö helye neveztetett Atyának - onnan vévén a környék parantsait is." Néprajzi adaléknak jó, az Atya eredetileg személynév volt. 1312-ben Agha, 1620-ban Vámos Attya (FNESz II. 729.). Az atyai vámot Lehoczky 1399-től ismeri (LEHOCZKY 1881. III. 29.). Vári: „Földből készített Várát mellyet a' Borsóvá vizéről, vagy mi hihetőbb a' szomszédos Bor'sova helységről Borsovaí Várnak hívták." Inkább körülírás jellegű, Lehoczky pontosabb: „...a róla [borsovai várról] elnevezett Vári Város" (LEHOCZKY 1881. III. 778.). A helység neve csak 1320 táján bukkan fel Vary formában jelentése 'a váré, a várhoz tartozó' (FNESz II. 735.). A napjainkban megszokott Mezővári elnevezés soha nem volt hivatalos (MEZŐ 1999. 150.). Érdekes, hogy az impériumváltozások ellenére is megmaradt az eredeti neve. Ez nemcsak Beregben, de más elszakított területen is ritka. Vásárosnamény: „Namény venné eredeti nevét még állítólag elődeinktől a mikoron is Magyar országba be törtek a tiszán Naménynál által törekedtek - nógatták egymást - namény - s igy meg maradót neve később időkbe azonba naményra át változott." Ugyanazt tapasztaljuk, amit Ugornya esetében. A város neve már 1214-ben előfordul a Váradi Regestrumban Numen formában, és ez német eredetű személynévre megy vissza (FNESz II. 739.). 1526 előtt Vasarosnomen (FNESz II. 739.). Nyilván már előbb is, hiszen a leírásban még a következőket olvashatjuk: „Vásáros Namény említetik leg korábban 1418-ban a mikoron is Sigmond Romai Császár és Magyar Király a Vnaményi birtoknak évenkénti országos és heti vásár jog gyakorlására ad Szabadalmat - Lonyay György fiának Ferencznek kérelmére." 233