A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Nyelvészet - Mizser Lajos: Északkelet-magyarországi helységnév-magyarázatok

Északkelet-magyarországi helységnév-magyarázatok Mizser Lajos Pesty Frigyes 1864-66. évi helynévtárának hatodik kérdőpontja így hangzott: „Mit lehet tudni köztudomásból hagyományból, irott vagy nyomatott emlékekből a név eredetéről, értelméről, mindegyik nyelvű helynévre nézve?" Úgy látszik, fogós kérdés volt, mert érdemlegesen erre válaszoltak a legkevesebben. Volt, aki egyáltalán nem felelt rá vagy éppen bevallották, hogy nem tudnak semmit. Most tehát azok következnek, akik helységük nevének a magyarázatát valamilyen módon megadták. Bereg megye Asztély: „Hogy honnan vette eredetét a falu neve, bizonyosan nem tudatik; vannak kik azt az Osztály szóból származtatják." Csupán hangalaki a hasonlóság, az 1359-től adatolható Aztei helységnév egy szláv eredetű személynévre megy vissza (FNESz I. 121-122.), 1920-1938 között az Astely, 1946-tól Jly>KaHKa nevet viseli, majd 1991-től visszakapta eredeti nevét: AcTefí. Badaló: „A helségnevének eredetéről 's jelentéséről szóbeli hagyomány után annyit tudhatni, hogy Badaló, helyesebben Bodoló lett a' botoló mellék névből; melly nevet azért kapta e' helység, mert bizonyos közlegelőn a' szomszéd községek lakosaival összeperelvén - e' szomszédokat jól meg botolták ütlegelték, - ez előtt mikép nevezhették a' botra termett lakosok helységét, nem tudhatni." A község a verekedés előtt már jóval létezett, hiszen 1226-ban a Váradi Regestrumban már előfordul Bodolou formában; ez pedig szláv eredetű személynévből származik (FNESz I. 134., 223.). 19201938 között Badaló, 1946-től EofloniB, 1991-től EOÄOJIO. Barabás: „A község régibb időben Barlabásnak neveztetett, most pedig Barabásnak neveztetik." A személynévi eredetet az FNESz (I. 163.) is megerősíti. Bátyú: „...a mostani falu pásztorok tanyája, s mint egy ezek két szigeten laktak, melyekről árvizes időkben nem lehetett mindig egyikről a másikra átmenni, tehát csak felhívások és megszólítás után közlekedtek egymással Bátya név alatt, innen vette a falu a nevét későbben, miután a pásztor tanyából egy község társaságot alapított." Szójárásból sohasem válhat helységnév, legfeljebb falucsúfoló. Az 1270-ben Bacy, 1285-ben Batew néven adatolt község neve személynévi eredetű (FNESz I. 178.). 1920-1938 között Batyu, 1946-tól y3JioBe, 1992-től a felemás BaTbOBe nevet viseli. Borzsova: „A község a nevét az alatta folyó Borzsafolyamtól kellett hogy vegye." így elemzi az FNESz (I. 243.) is. Lehoczky még megcifrázza: „...a Borsa folyó jobb partján, melytől nevét is vette egykor, ez pedig valószínűen a Brezova szláv szótól ered, mely nyirest jelent" (LEHOCZKY 1881. III. 165.). Csakhogy magyar bors alapszó van szláv képzővel ellátva: azaz Borsé, Bors birtoka - és nem nyírfás. 1904-ben megkapja a Nagy-jelzőt (MEZŐ 1999.61.), 1920-1938 között Ve 1'kaBorzova, 1946-tól Eop>KaBa. NyJAME XLVI. 2004. 231-246. 231