A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Régészet - Makkay János: A magyar őstörténet és a nyugat-szibériai ’magyar őshaza’ néhány kérdése

Makkay János térségekre lehetett telepíteni.

70 Feltehetően függetlenül - esetleg némileg befolyásolva - attól, hogy korábbi felfogásától eltérően Hajdú Péter is az Uraitól keletre, de jóval északabbra lokalizálta az uráli őshaza fennállásának egy állapotát (MAKKAY 2004. 35-43., 47.). Nem találtam nyomát annak sem, hogy Fodor nyugat-szibériai lokalizációjára valamilyen hatással lett volna Sz. Kispál M. (és Ligeti) ama nézete, hogy az ősmagyar nyelv legrégibb török jövevényszavai inkább utalnak a nyugat-szibériai erdős sztyeppére, mint egy, az Uraitól nyugatra fekvő őshazára (KISPÁL 1952.). Jóllehet Ligeti uráli fekvésű magyar őshazájának a térsége (LIGETI 1943/1986.48. oldali térkép) csaknem pontosan egybeesik a Tobol-Isim összefolyásának táján az 1996-os katalógusban láthatóval (THE ANCIENT HUNGARIANS 1996., a borítók térképei),

71 sem FODOR 1973.-ban, sem FODOR 1975.-ben, sem könyvének utolsó, angol kiadásában (FODOR 1975., FODOR 1982. 329-333.)

72 nem kapunk kielégítő magyarázatot arra, hogy a finnugor alapnyelvi egység felbomlása során (Kr. e. 2000 és 1500 között - FODOR 1982.82-83.) a proto-ugorok miért költöztek volna át az Urál másik, keleti oldalára, Fodor szerint is nyugat-uráli ős-őshazájukból. Lehetőségként felmerült nála a túlnépesedés, továbbá a fémekhez való hozzájutás új útja-módja is (FODOR 1982. 82101., különösen 99.). Sőt, 1982-ben már azt olvassuk tőle, hogy „recent discoveries lend credence to the view that they [the Ugrians; i.e. the Proto-Ugrians] took up residence in the part of Western Siberia which lies to the east of the Ural Mountains. Hungarian specialist literature has until recently been dominated by the opinion that the ancient Ugrian homeland was on the European side of the Urals.

... However, if we also invoke the assistance of the archaeologists and use their finds to trace the ancient Ugrian homeland, we find no evidence to indicate that the location of the Ugrian community in the 3

rd-1

st millennia B.C. was on the European side of the Urals. Indeed, all the signs suggest that the archaeological legacy of the Kama region is attributable to the ancestors of the Permians (Zyryand and Votyaks). In that case, therefore, the homeland of the Ugrians would have to be sought to the east of the mountain range.

... This archaeological theory also tallies with linguistic research." (FODOR 1982. 111-113., és a jegyzetek a 328-333. oldalakon, az említett 'specialist literature' részletezése nélkül.) A túlnépesedés gyakori magyarázat népmozgásokra és népvándorlásokra, a fémekhez (és a prémekhez) való hozzájutást azonban a népek nem elvándorlásokkal, hanem kereskedelemmel szokták megoldani. A szászán uralkodó réteg sem vándorolt el az Ural - egyébként főleg nyugati - vidékeire cobolyprémekért, hanem ezüsttálakat küldött értük cserébe (MAKKAY 1998B. 108-110.). Az olvasóban FODOR 1973., FODOR 1975. és FODOR 1982. ezernyi-munkássága nélkül számunkra talán örökre ismeretlenül maradó - régészeti adata alapján egy olyan kép alakulhat ki, hogy őshaza lokalizálását rövid idővel 1973-as munkájának megjelentetése előtt változtatta meg (a változtatásra csak röviddel 1973 előtt szánta volna rá magát?), és helyezte végül a protougor-ősterületet Nyugat-Szibériába. Érvei főleg - azóta a dolog természete szerint és különösen, elavult vagy meghaladott - szovjetorosz régészeti munkák adatai voltak. A 'törökhívő' magyar nyelvtörténészek korábbi hasonló őshaza lokalizációi Fodor felfogásának alakulásában nem játszottak jelentős szerepet, vagy - Hajdú Péter színváltozásával együtt - pusztán csak említés nélkül maradtak. Fodor nézetének egyaránt vannak hívei itthon és külföldön. Veres Péter számomra nehezen követhető írásainak egyike kissé még módosítja is az iráni-ősmagyar együttélés koordinátáit: jóllehet Fodornál pontosabban igyekszik keltezni őket, de inkább kompromittálja, mint támogatja Fodor szigorúan tudományos jellegű - ősrégészetileg ugyan mára már meghaladott adatokra alapozott - véleményét: „Az ősmagyarok északról, a nyugat-szibériai lomboserdő-sávhoz közvetlenül kapcsolódó ligetes vidékről, az i. e. 12-10. 70 Maga Fodor István tudomásom szerint sehol nem fejtette ki azt, hogy álláspontja a magyar őstörténet legtöbb akkori kutatójának véleményétől eltérően miért fordult Nyugat-Szibéria felé. Nem találkoztam nála Ligeti előbb említett nézetének - vagy Hajdú Péter őshaza lokalizációja hirtelen megváltozásának - az elemzésével sem. Vö. MAKKAY 2004. 35-43., további irodalommal. 71 Ligeti őshazájának helye kissé északabbra fekszik. 72 Egyetlen, általános megjegyzést kivéve (FODOR 1982. 321.). 104