A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Néprajz - Janó Ákos: A társasösszejövetel szokásai, élő néphagyományok Szatmárban a XX. század közepén. A fonó

A társasösszejövetel szokásai, élő néphagyományok Szatmárban II. 359.) A szösz alacsonyra vagy magasra kötése Tyúkodon a lány titkos vágyát fejezte ki. Ha ugyanis alacsonyra kötötte guzsalyán a szöszt, akkor közelbe, ha magasra, akkor messzire akart férjhez menni. Milotán ha valaki a guzsaly felső végéről font, azt mondták: - Felakasztják az urát! Ha az orsón a szál megereszkedett, azt tartották, vendég várható a fonóba. - Vendéget hajt az orsó! Pircentés után a feltekeréskor fordult elő, hogy a fonal összekapódott, a szál egy része az orsóról lelógott, lecsüngött, csüllöngött. Néha a földre hullva tojás alakot formált. Ha hosszan lelógott, akkor hosszú lábú, ha röviden, akkor rövid lábú vendég volt várható (Szamosszeg - KOSA 1942.215., Panyola, Kérsemjén, Tiszacsécse, Sonkád, Szamosangyalos, Pátyod, Hermánszeg, Tyúkod, Nagyecsed.) Ha a fonal boncos volt és lelógott, Szamostatárfalvan és Porcsalmán is azt jelentette, hogy vendég jön: - Vendéget hajt az orsó! Ebből azonban itt nem a vendég kilétére, hanem érkezésének idej ére következtettek. A boncos, lelógó fonalat le kellett szedni az orsóról és ismét feltekerni. Ha a letekert fonalon közel volt az összesodródott, lelógó rész, az azt jelentette, hogy a vendég már közel van, ha viszont sok fonalat le kellett tekerni, úgy tudták, még messze jár. Fülesden ha egy lány észrevette, hogy a másiknak lelóg az orsójáról a fonal, tudatta: - Utazik a szeretőd! Ha az orsó karikája leesett: - Kalapos vendég jön! (Szamosszeg - SZENDREY 1928. 33., Kérsemjén, Panyola, Sonkád, Szamostatárfalva, Hermánszeg, Szamosangyalos, Pátyod, Porcsalma, Tyúkod, Nagyecsed.) Ha sűrűn leejtették az orsót: -Esküdözik, hogy nem lesz tele! (Panyola, Fülesd, Hermánszeg, Porcsalma.) (SZENDREY 1928.33.) Egész vidékünkön jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy a fonó után a guzsalyt üresen vagy egy kis maradék szösszel vitték haza. Legtöbb helyen nem fonták le teljesen a szöszt a guzsalyról, s ezt a szokást többféleképpen magyarázták. Tunyogon, Milotán, Szatmárököritón, Szamostatárfalvan és Szamosangyaloson úgy tartották, hogy az üres guzsalyra ráül az ördög. Tisztaberekén azért hagytak a guzsaly on mindig egy kis szöszt, hogy rá ne üljön a kis fekete. Az asszonyok mondogatták a lányoknak: - Ne fonjátok le mind a szöszt, mert a guzsalyra ráül a kis fekete és nem bírjátok haza! Sonkádon, Fülesden, Túrricsén, Rozsályban, Csegöldön és Hermánszegen a.pucért emlegették: -Ne fond le, mert ráül a pucér! A hiedelem magyarázatát, a. pucér, az ördög vagy a kis fekete kilétét és értelmét nem sikerült megtudnunk. Hermánszegen a szólást úgy magyarázták, hogy az üres guzsalyt csupasz tenyérrel fogják, s a fonó csupasz tenyere apucér. Csegöldön e mellett az a hiedelem is élt, hogy az üres guzsalyra ráül a Marcella. Csaholcon és Hermánszegen apucér gyermeket vagy pucér pulyát is emlegették. Szintén hermánszegi magyarázat, hogy a pucér pulya az a gyermek, „aki megszületik, oszt az anyja elhajítja, egy kis rongyba se göngyöli bele. Ez visszajár az ablak alá sírni." A pucér pulyától félve, a guzsalyt soha nem vitték haza üresen a fonóból. Szatmárcsekén a hiedelem szerint apucér ember ült rá a guzsalyra (CSÜRY 1935. II. 359.).Panyolán és Kérsemjénben pedig üres guzsallyal hazamenet pucér emberrel találkozhatott a fonó. Ezért, ha a guzsalyról le is fonták teljesen a szöszt, haza indulás előtt kötöttek rá újra egy keveset (SZENDREY 1928. 33.). A terület déli részén Porcsalmán, Tyúkodon és Nagyecseden - éppen azon igyekeztek, hogy ne maradjon a guzsaly on szösz, nehogy kolbász teremjen benne. A fonó vége felé mondogatták: - Fonjuk le, mert kolbász nő benne reggelre! A fonás babonás szokásai és hiedelmei tehát sokszor már eredeti értelmüket vesztve és több esetben annak egyes elemei egymással keveredve éltek tovább a falusi közösségekben, de ösztönösen is mindig a munkavégzés rendjét, megfelelő ütemét biztosították. Ha a szöszt sokáig a guzsaly on hagyták, Kérsemjénben mondták, hogy kolbász vagy hurka terem benne. - Kolbász nő abba a szöszbe, mért nem fonod már le?! A lusta fonó lányokat meg is tréfálták a legények azzal, hogy hurkát tettek a szöszbe, amit azok már régen felkötöttek a guzsalyra (SZENDREY 1928. 33.).Nagydoboson kedd és péntek éjszakára-, Tyúkodon péntek este nem maradhatott szösz a guzsaly on, mert mint mondták, hurka, illetve kolbász nő benne. Panyolán, Nagyarban, Tiszabecsen, Fülesden, Csaholcon és Porcs-