A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)
Régészet - Makkay János: Ősrégészeti kutatások Magyarországon az utóbbi években. Az újkőkor és a rézkor
Makkay János a középső neolitikus festett kerámiák az Alföld keleti részén és a Partiumban (a Marostól északra 49 ). Ez utóbbiak a Marostól északra is két hagyományt testesítenek meg: Békés és Bihar megyékben, valamint Szabolcs délibb részén (a határtól keletre eső széles sávot is beleértve) az esztári festett kerámia alakult ki az AVK klasszikus időszakában. 50 Északabbra a Szamos völgyében és attól északra a Tiszába jobbról ömlő folyók völgyeiben mélyen be a hegyvidékekig a szatmári festett kerámia alakult ki, az esztárival pontosan azonos időben. A nemrégen jelentős mértékben feltárt vállaji település ehhez a szatmári fajtához tartozik (I. tábla 3.; MAKKAY 2002A.), nagyon közeli rokonával a kelet-szlovákiai Nagyráska / Velke Raskovce lelőhelyről (VIZDAL 1995-1996.). A dunántúli vonaldíszes kerámiáról évekkel ezelőtt R. Gläser (Heidelberg) készített monográfiát. Több mint 500 lelőhelyet gyűjtött össze, értékelésüket jellegzetes germán észjárással végezte el. A három kötetes kézirat nem került közlésre és remélhetőleg nem is fog soha. Szeretném hangsúlyozni, hogy sem az AVK, sem a DVK nem egyszerűen a Körös kultúrából alakult ki, amint azt nem is egy külföldi munka feltételezi. 51 A valóság az, hogy kialakulásuk népi és kulturális alapját (jóllehet a Jászság kivételével mindmáig ismeretlenek) helyi hagyományok képezték. Az itt élők átvették és a maguk életére alkalmazták a Körös kultúra által hozott-megjelenített-átalakított és észak-északnyugat felé továbbított neolit invenciókat. Mindennek a tipológiai jelei jól láthatók mindkét térség legkorábbi vonaldíszes anyagában, keleten a Szatmár-, nyugaton a Bicske-kerámiában. Annyi feltehető, hogy az AVK és a Körös kultúra további, a kialakuló szakasz utáni kapcsolatai nem lehettek mindig békések: erről tanúskodhatnak a Körösök völgyében feltárt Körös-kori - nem a kultúra korai szakaszába tartozó! - tömegsírok (MAKKAY 2000.23. és a 14. jegyzet 52 ) a Szarvas 8/8 és az Endrőd 3/6. lelőhelyekről (a további részletekre lásd MAKKAY SAJTÓ ALATT). Egyelőre nem lehet igazolni, de ezek a tömegsírok talán kapcsolatban vannak az AVK délre irányuló terjeszkedésével a Szatmár fázis korai idejétől kezdve. Másrészt tény, hogy az AVK és a DVK mind kulturálisan, mind népi eredetükben jelentősen különböztek egymástól, és elterjedési területüket is elválasztotta egy szinte véglegesnek tekinthető, akkoriban bizonyára lakatlan, mintegy 30 kilométer széles sáv a Tápió és a Galga völgyében, Budapesttől és a Gödöllői dombvidéktől keletre (MAKKAY 200le. 22., 24. további irodalommal). Eltérő sajátságaik egyre jobban kiütköztek azzal párhuzamosan, ahogyan dél felé terjedésük közben déli visszavonulásra kényszerítették a Körös kultúrát a Maros és a Dráva völgyéig, sőt nyugaton még tovább is. Ebben az időszakban alakult ki a Körös kultúra, illetve legkésőbbi szakasza, a Protovinöa kerámia központi területein - Szerbia és a Vajdaság síkságain, kizárólag a Marostól délre - a Vinöa kultúra. A fejlődés előzményei a Körösök völgye és a Maros között is megfigyelhetők, de ott a folyamatokat megállította az AVK terjeszkedése. (Erdélyben ennek a Vinca-kialakulásnak egyelőre nincs 49 A Marostól délre az Alföld bánáti peremén szintén festett kerámiák jelentkeztek ebben az időben, ezek azonban tipológiailag eltérőek az északabbiaktól, mint például az F. Dra§ovean által a volt Torontál megyei Fényben (Foeni) talált leletanyag a maga Erdély belseje és a Dél-Balkán felé mutató kerámiájával (F. Dra§ovean kedves barátom szóbeli közlése, előadása és 2001-ben tett temesvári látogatásom tapasztalatai alapján). 50 A partiumi és nyugat-erdélyi megfelelője a 'ceramica pictata din V. Transilvaniei, Crisana', Erdély belsejében pedig a Lumea Noua kerámia. 51 KIPFER 2000. 313. szerint 'it is most possible that the [Linear Pottery] culture derived from the Körös culture of the northern Balkans'. DARVILL 2002. 230.: 'It is thought that the LBK developed initially from the KÖRÖS CULTURE of the Northern Balkans'. Darvill egyébként kitűnő lexikonában Magyarország - amelynek területén mindkét vonaldíszes kerámia kialakult nem kerül említésre. Körös kultúra az északi Balkánon!? Lehet, hogy az angol lexikonok V. Milojéic korszaka után most így kompenzálnak? Nem minden lexikon azonban, mert SHAW-JAMESON 1999. 359-360. nagyjából a tényeknek megfelelően ír. 52 J.-P. Farruggia nemrégen megjelent tanulmányában egy különös kései válsághelyzetet tételezett fel a gyakorivá váló tömegsírok alapján a vonaldíszes kerámiák életét közvetlenül követő késő neolitikus kultúrák idejében: FARRUGGIA 2002. 59-60. Ez a két tömegsír azonban jóval régibb, mint a vonaldíszes kerámiák életének legvége. Sőt még az esztergályhorváti tömegsír is megelőzi a nyugatibb tömegsírokat. Lásd MAKKAY 2000.
