A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Régészet - Makkay János: Ősrégészeti kutatások Magyarországon az utóbbi években. Az újkőkor és a rézkor

Makkay János megtelepedésükkor a jól megművelhető, könnyű, áradmányos talajokat a folyómedrek kiemelkedő partjain. Ezzel szemben elkerülték a lekopott pleisztocén felszíneket és az (esetenként homokos, kavicsos) törmelékkúpokat (MAKKAY 1996.39. további irodalommal

44

). Egy másik ilyen - meglepő - közös sajátosság a mezolitikus lelőhelyek látszólagos hiánya (PERLŐS 2001.3-4.) vagy egyelőre láthatatlan jelenléte (CHAPMAN 2003.102.).

45 Valójában arról van szó, hogy Görögországban a korai neolitikum által legsűrűbben lakott területeken - tökéletesen hasonlóan a Körös kultúra esetéhez - egyszerűen nincsenek mezolit lelőhelyek. Ezt a tényt - elméleti következtetések és magyarázatok ide vagy oda- komolyan kell venni. Ez a tény - együtt az egy korábbi, mezolit korszak feltételezett hagyatékára utaló tipológiai leszármazás hiányával vagy rendkívüli ritkaságával - a Körös kultúra népcsoportjainak, valamint anyagi és szellemi kultúrájának külső eredete mellett szól (MAKKAY 1996.39-40.). A mezőgazdaság és vele az invenciók terjedése általában együtt járt valamilyen népi terjeszkedéssel, vagy éppen annak a következménye volt. A rendkívül erős rokonvonások alapján ítélve az új formák és technológiák átadása nagyon gyorsan történt meg, különösen azokon a területeken, ahol nem volt lényeges számú őslakosság, tehát ezeket készen hozták be. Bizonyára így volt ez a kerámiaművesség, a sarlópengék használata, a házépítés módszerei, a textilkészítés (MAKKAY 2001.), a jellegzetes emberábrázolások és más egyebek esetében. Eszerint nem volt jelentős időbeli késés az Észak-Balkánon élő közvetlen elődök és a Körös kultúra korai szakasza között. Nem úgy, mint a kis-ázsiai és a görögországi korai formák között. Ilyen körülmények mellett nehezen értelmezhetőek azonban a fentebb már említett eltérések. Például a füldugók hiánya, a festés viszonylagos ritkasága,

46 hiszen mindkettőt a feltárt hazai leletanyag bőségéhez kell viszonyítanunk. Lehetnek további különbségek is, de ilyeneket néhány kutató sorozatban megismételt általános utalásai ellenére - mindmáig nem mutatott ki a rendszeres összehasonlítás.

47 Mindenesetre a kerámia és az egyéb tárgyak nagy többsége általában a legapróbb részletekig azonos sajátságokat mutat a trianoni határoktól - és időnként a Dunától - északra és délre. Vannak továbbá olyan eltérések is, amelyek feltétlenül más jellegű magyarázatot kívánnak. Ilyen például a Körös- és Starőevo-típusként elkönyvelt anyagok meglepő különbsége a begyűjtött állatcsont-anyagban, röviden a szarvasmarha látszólagos nagy többsége a Starcevoban (kivéve éppen Donja Branjevinát), illetve valóságos aránya a Körös-lelőhelyeken.

48 Egészen sajátságos a textillenyomatos edénytöredékek fölöttébb gyakori volta a Körös kultúrában, és teljes hiányuk a déli, tehát Starcevonak tartott anyagban. Máig legalább 40 ilyen töredék került napvilágra a Körös völgyében fekvő lelőhelyeken végzett ásatásaim során. Részben a még kiégetetlen edények agyagába nyomódtak bele hajdan a textilek az edény formálás és szárítás közben, részben negatív lenyomatként maradtak meg a hulladékgödrök hamus közegében a cserepekre lerakódó szinterrétegben (MAKKAY 2001.). Ezek a legkorábbi neolitikus textilemlékek egész Európában (rajtuk kívül felső őskőkori mécsesbeleket etc., illetve későbbi, középső neolitikus lenyomatokat ismer a kutatás). Sem a Balkán, sem Görögország korai neolitikumában nincs még párhuzamuk. Ezt a furcsa helyzetet értékelve elképzelhetetlennek tartom, 44 Mások szerint (CHAPMAN 2003. 95.) Görögországban a neolitikus csoportok a vizet jól megőrző talajokat kedvelték magas vízállással, míg a Körös kultúra emberei a jó vízháztartása talajokat kedvelték alacsony vízállással. 45 A quasi-absence: PERLCS 2001. 3-4., az invisible Mesolithic: CHAPMAN 2003. 102. 46 A festett kerámiára lásd MAKKAY 1996. 9-11. táblák. 47 Csak nagyon röviden: Donja Branjevinának a Körös-típusokkal azonos anyaga a Starőevo feltett területén a Duna mellett van, míg a Starcevo-jellegű típusokat mutató Versec-At a Tiszától keletre a Bánátban. A területek és a jellegek tehát X-hez hasonlóan keresztezik egymást. 48 Ezeknek az árulkodó adatoknak (tehát a nagyméretű marhacsontok szerbiai többségére az apró juh- és kecskecsontokkal szemben) a valós hátterére lásd MAKKAY SAJTÓ ALATT. 40