A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Művészettörténet - Máriás József: Ötven éve hunyt el Barzó Endre

Máriás József 4. kép Barzó Endre: Csendélet 1920 (papír, vízfesték 29x25,5 cm) Jósa András Múzeum (Boros György reprodukciója) Abb. 4 Endre Barzó: Stillleben 1920 (Aquarell auf Papier, 29x25,5 cm), Jósa-András-Museum (Reproduktion von György Boros) (KOROKNAY 1967.101.); másfelől „a nagybányai szellem 1920 előtt sem volt idegen Miskolcon. Balogh József (1874-1951), a 'nagybányai úttörő' 1904-től közel négy évtizedig tartott fenn iskolát a városban, ahol is a plein air látásmód szerint foglalkozott tanítványaival, szinte egyidőben a nagybányai szabadiskola működésével" (GODA 1997. 764.). Goda Gertrúd szerint „a nagybányaiságot Miskolcon tanuló fiatal nemzedék kiemelkedő tehetsége volt Barzó Endre. (...) Elmélyült természetszeretetet árasztanak korai művei, majd megérintette Rudnay tájábrázolásának drámája. Ebből az időből való a Dudujkát, a városszéli domboldalakat (jelenleg egyetemváros) megörökítő műve. A viharfelhők árnyékában a föld s az ég egymás kompozíciós szimmetriáját adja. Azonos hangsúlyt kap a nyár zöldjeibe öltöztetett táj és a nehéz felhők takarta égbolt. Minden változik, a fényjárta pást színei visszatükröződnek a rohanó felhőkre s a két szféra megkapóan szép pillanatnyi képét tükrözi." (GODA 1997.765-766.) Barzó Endre „pályájának ez a kezdeti szakasza festészetének legaktívabb, életének legreményteljesebb korszakát jelenti"- állapítja meg Muraközi Ágota (MURAKÖZI 1989.100.). Rendszeres részvételét ösztöndíjjal támogatták „.. .ebből a korszakból származnak a Jósa András Múzeum tulajdonában levő Tanya Miskolc mellett és Országút című olajfestmények és a magántulajdonban lévő Köcsögök, Nő fazékkal, Ablak előtt, Falusi utca, Négy jegenye, Táj templomtoronnyal és Akt fekete macskával. (...) Sokat és lendületesen tudott itt dolgozni, a művésztársak inspiratív közeget jelentettek számára. A tájképek felépítése hagyományos: az elő- és középtérben a talaj zöldjéből kimagasló fehér-sárga falú kis házak, piros-szürke tetővel erős ellenfényben húzódnak meg. A tágas égboltozatot takaró felhőkön átszűrődik a nap sárga korongja fényeiben fürdetve a kanyargó országutat és a távoli dombokat (Országút - 5. kép). A Tanya Miskolc mellett c. képen a lombok zöld reflexei felkúsznak az égboltra, ahonnan súlyos, sárgászöld felhőgomolyként ereszkednek alá, drámai hangsúlyt adva a jelenetnek. A Táj templomtoronnyal c. képen a túlságosan erős ellenfényben eltűnnek a színek, kissé egyhangúan sötétek a lombok, házfalak és tetők. Mégis megsejtetnek velünk valamit a későbbi Barzó-képek lendületes ecsetkezeléséből, álomittas hangulataiból. Az Akt fekete macskával c. kép kompozíciója már bonyolultabb: az átlós irányban fölfelé futó szeszélyes erővonalak - a fekvő akt - alakítják a teret. 220