A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Helytörténet - Bene János: A nyíregyházi magyar királyi 4. honvéd huszárezred parancsnokai (1920–1945)

A nyíregyházi magyar királyi 4. honvéd huszárezred parancsnokai 1941. augusztus 11-től a Honvédelmi Minisztérium VIII. csoportfőnöke és az „Ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek országos vezetője". 1943. február 1-től már csak az utóbbi posztot töltötte be. 1944. január 1-én vezérezredessé léptették elő. 1944. szeptember 26-tól október 16-ig a Nemzetőrség országos parancsnoka. Ezt követően november 20-ig német fogságban volt, majd Vác környékén bujkált. 1945. január 19-én Debrecenben szolgálatra jelentkezett az Ideiglenes Nemzeti Kormánynál. „Feltételesen igazolták", és az új Honvédelmi Minisztérium fegyverszüneti bizottságának katonai elnökévé nevezték ki, s személye szóba került a békedelegáció katonai vezetőjeként is. 1945. február 12-én letartóztatták, június 19-én lefokozták és a honvédségből kicsapták, július 20-án pedig a Budapesti Népbíróság mint háborús bűnöst kötél általi halálra ítélte. A Nemzeti Főtanács ezen ítéletet augusztus 3-án életfogytig tartó kényszermunkára, politikai jogai 10 évre történő felfüggesztésére és vagyonelkobzásra módosította kegyelemből. A lefokozott, s a honvédségből kicsapott tábornok a budapesti börtönkórházban halt meg 1946. december 22-én.

2 Az ellene igazságtalanul meghozott ítéletet 1994-ben semmissé nyilvánították. Béldy Alajos kiemelkedő sportember, országos úszóbajnok volt. Sokat tett a honvédség életében alapvető fontosságú hivatásos altiszti kar életkörülményeinek javításáért. Nyíregyházi szolgálata alatt -1937 tavaszán - az ő támogatásával alakult meg a huszár és tüzér tiszthelyettesek Hadikfalva Bajtársi Egyesülete, s még abban az esztendőben a város 31 telket (egyet az altiszti kaszinó számára) mért ki a Hősök temetője mellett a mai Hadik András, Dugonics és Kinizsi utcák által határolt területen, hogy ott egységes tervek alapján 15 ikerlakást építhessenek az altisztek. Ez a terület lett a Hadikfalva. Az első hat ház 1937. augusztus 20-ára készült el, s ugyanazon a napon 12 altiszt költözhetett családjával új, saját lakásba (BENE 1991. 71-72.). Szintén Béldy szorgalmazta Nyíregyháza város polgármesteri hivatalánál és a közgyűlésnél egy versenyuszoda létesítését is a Széchenyi út nyugati végén a mai Petőfi téri autóbuszállomás környékén. E terv a háborús viszonyok miatt már nem valósult meg. Az 1. lovasdandár élére kerülve jelentős érdemeket szerzett az elcsatolt kárpátaljai területek visszavételében. Az alárendeltségébe tartozó 3. huszárezredet 1939. március 13-án a munkácsi korridor kibővítésére vezényelte, majd a Vereckei-hágó irányába a 15-én meginduló támadás során, 16-án 13 óra 30 perckor seregtestével már kijutott az ezeréves határhoz. Kitüntetései közül a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal, a Kormányzói Különös Dicsérő Elismerés Magyar Koronás Nagy Aranyérem, s a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje érdemel említést. Bezerédj Tibor, bezerédi Temerinben született 1888. június 10-én. Anyja Rátay Eszter, apja Bezerédj István. Vallása római katolikus. 1908. augusztus 18-án avatták hadnaggyá a Ludovika Akadémián, majd a császári és királyi 16. huszárezredhez helyezték. 1914. május 1-én főhadnaggyá, 1916. november 1-én századossá léptették elő. Mint a 16/4. lovasszázad arcvonal mögötti tisztje kezdte meg frontszolgálatát 1914. augusztus elején. 1915-ben már századparancsnok. Az I. világháború után 1920 és 1927 között a budapesti 1. huszárezredben századparancsnoki teendőket látott el. 1925. május 1 -én őrnaggyá léptették elő. 1927 és 1929 között Kecskeméten az l/II. huszárosztály, majd 1933-ig Budapesten az ezred karpaszományos iskolájának parancsnoka volt. 1931-ben alezredessé, 1937. november 1-én pedig 2 Az életrajz forrása: SZAKÁLY 2001. 48-49. 207