A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Helytörténet - Bene János: A nyíregyházi magyar királyi 4. honvéd huszárezred parancsnokai (1920–1945)

Bene János 1938.március 15-ig. Ezekben az években minősítése „igen jó" volt. 1930.május 15-én vitézzé avatták. Sportolóként két olimpián vett részt. 1924-ben Párizsban az ezüstérmes kardcsapat, 1928-ban Amszterdamban pedig az olimpiai kardcsapat és az 5. helyezett tőrcsapat tagja volt. A párbajtőr csapattal a selejtezőben, párbajtőr egyéniben a legjobb 18 között esett ki. Európa-bajnokságokon 1 arany- (kardcsapat, 1930. Liege) és 1 ezüstérmet (tőrcsapat, 1931. Bécs) szerzett. „Tizenkétszeres magyar bajnok. A húszas évek legnagyobb vívóinak egyike, a párbajtőrvívás meghonosításában úttörő szerepe volt. Versenyzői pályafutásának befejezése után a Magyar Vívószövetségben tevékenykedett. Huszártiszt, katonai tehetségét és tudását tábornoki rendfokozattal ismerték el. Olimpikonjaink közül egyedül ő érdemelte ezt ki aktív tisztként." (GYŐR-KLÉSZ 2002.30.) 1939. július 20-án nevezték ki címzetes tábornokká. Visszavonulása után évekig volt a Magyar Vívó Szövetség egyik vezetője. Balatonkenesén hunyt el 1957. október 11-én. Emlékét Balatonkenesén iskolai diák sportegyesület és tornacsarnok őrzi. Hamvai a rákoskeresztúri temetőben nyugszanak. Béldy (1918-ig Bruckner, 1927-ig Béldi) Alajos, vitéz Budapesten született 1889. július 8-án. Anyja Hassman Katalin, apja Bruckner Alajos vendéglős. Vallása római katolikus. A bécsújhelyi Katonai Akadémia elvégzése után 1910. augusztus 18-án avatták hadnaggyá, és a császári és királyi 10. huszárezredhez helyezték. Ezredével vonult el a hadszíntérre. 1914. augusztus 1-én főhadnaggyá, 1917. május 1-én századossá léptették elő. 1916-tól 1917. május 17-ig a császári és királyi 32. gyaloghadosztály, 1917. augusztus 19-ig a császári és királyi 4. lovashadosztály, 1918. április 1 -ig a császári és királyi 32. gyaloghadosztály, azután pedig a Monarchia összeomlásáig az 1. népfölkelő gyalogdandár vezérkari tisztje volt. 1917. február 2. és májusa között Laibachban elvégezte a vezérkari tanfolyamot. 1918 novembertől 1919 márciusig a Honvédelmi Minisztériumban szolgált, azután pedig a tanácsköztársaság bukásáig a 2. vörös hadosztály vezérkari főnöke volt. 1919-1920-ban a Honvédelmi Minisztérium 9. osztályán szolgált, 1920-192l-ben elvégezte a Hadiakadémiát, 192l-l922-ben pedig a Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetemet. 1921. szeptember 1-től ismét a Honvédelmi Minisztériumban szolgált, előbb az anyagi csoportfőnökségen, majd az Elnökség D. osztályán. 1923. április 1-től 1924. január l-ig tényleges szolgálatát megszakította. 1924. január 1-től csapatszolgálatot teljesített, 1926. márciustól 1927. november 1 -ig a varsói magyar katonai attasé szakelőadója, 1931. február 15-ig pedig katonai attasé Londonban (1930. június 28-tól washingtoni attasé is londoni székhellyel). 1925. május 1-én őrnaggyá, 1929. november 1-én alezredessé léptették elő. Tökéletesen beszélt németül, angolul és franciául, gyengébben lengyelül és olaszul. Hazatérte után a 3. huszárezrednél teljesített csapatszolgálatot, 1931. december 1-től 1932. augusztus l-ig mint az 1. vegyesdandár parancsnokság vezérkari személyi tartalékát a Honvédelmi Minisztérium elnöksége B. csoportjához vezényelték. 1932. augusztus 1-től 1936. augusztus l-ig ugyanazon csoportvezetője volt. 1934. november 1-én ezredessé léptették elő. 1936. augusztus 1. és 1937. május 1. között a 4. huszárezredparancsnoka volt. Ezt követően 1940. december 24-ig a nyíregyházi 2., majd az átszámozás után 1. lovasdandár parancsnoka. 1939. november 1-én tábornokká, 1941. november 1-én pedig altábornaggyá léptették elő. 1940. december 24-től a Magyar Királyi „Toldi Miklós" Honvéd Sporttanár és Vívómesterképző Intézet parancsnoka (1941. február 1 -tői beosztása mellett a legfelső honvéd törvényszék alelnöke is), 206