A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Helytörténet - Lakatos Sarolta: Adatok a Kállay-családfához

Adatok a Kállay-családfához A különálló sírban a napkori főágból való Kállay Rudolf (Kiskálló, 1798. április 25. Kiskálló, 1872. május 3.) földi maradványai voltak. Nem tudjuk, hogy az összedőlt kriptában hányan feküdtek. A koporsómaradványok, és mélyen a homokba ágyazódott sírkövek feliratai szerint a napkori főágból Kállay Bertalan (Kiskálló, 1799. május 24. - Kalló, 1875. március 28.) táblabíró, az ő fia Kállay Ottó Lajos (Kiskálló, 1838. március 21. - Kiskálló, 1880. február 1.) és hitvese Kállay Vilma (Napkor, 1840. augusztus 1. - Kiskálló 1916.), Kállay Ottó leánya okolicsnói OkolicsányiDezsőnész. Kállay Olga (Kiskálló, 1873. február 10. -Nyíregyháza, 1941. augusztus 14.) és egy azonosítatlan csecsemő földi maradványait exhumáltuk 2000. május 17-én, s temettük őket egy közös koporsóban a kallói római katolikus templom sírboltjába. Az exhumálásokkal együtt a nagykállói római katolikus templom alatti Kállay-sírboltban így ma 46 Kállay leszármazott földi maradványai találhatók. A kiskállói temetőből a sírköveket szintén a kállósemjéni kápolna mellett állítottuk fel. Hasonlóan a Napkoron elhunyt Kállay Leopold (Fehérgyarmat, 1791. október 6. - Napkor, 1860. november 22.,) süttői márványból való sírkövét is, akit egykor a napkori majorsága mellett temettek el. Sírkövét valaki az orosi úti autóbontóba vitte, onnan szállíttattuk Kállósemjénbe. Szintén a kállósemjéni családi kápolna mellett áll ma Kállay Sándor (Kállósemjén, 1859. szeptember 17. - Gödöllő, 1941.) és második felesége Francz Etelka (1868-1928) síremléke, amelyet Gödöllőről 1993. június 6-án szállíttatott oda a család, az ő gödöllői sírjukba eltemetett Kállay Tamás (1876-1963) urnájával egyidőben. 2001-ben a Kállayak a fő figyelmet az orosi főág kiemelkedő alakjának, Kállay Béninek (Pest, 1839. december 22. - Bécs, 1903. július 13.) a Nógrád megyében lévő berceli kriptájára fordították. Kállay Béni cs. és kir. pénzügyminiszter, Bosznia-Hercegovina kormányzója, az MTA és a bécsi Tudományos Akadémia tagja, valóságos belső titkos tanácsos, cs. és kir. kamarás, és az ő családja, méltatlan körülmények között, már-már jeltelen sírban feküdt. Kállay Bénit, édesanyját ebeczki Blaskovics Amáliát (1814. május 2. - 1902. december 12.), valamint Béni korán elhunyt gyermekeit: Kállay Márthat (1874. január 18. - 1891. szeptember 15.), az ikreket Kállay Istvánt (1875. június 22. - 1877. április 19.) és Kállay Lórándot (1875. június 22. - 1876. július 6.) egykoron a Kerepesi temető bal 475-ös, Kállay Béniné családi kriptájába temették (ma megszüntetett temető, a Taurus Gumigyár területe). Özvegy Kállay Béniné 1903 táján vette meg a berceli kastélyt, majd gyermekeivel Bécsből odaköltözött. Az özvegy a kastélypark közeli meredek, erdős dombján egy kriptát építtetett, fekete svéd gránit fedőlappal lefedve, ahová a Kerepesi Temetőből átszállíttatta halottait 1926. december 7-én. Kállay Béniné szül bethleni gróf Bethlen Vilmát (Kolozsvár, 1850. január 24. - Bércei, 1940. augusztus 25.), egykori palotahölgyet (aki írt és fordított is) szintén e kriptába temették, ahogy két szép, hajadonként meghalt leányát, Kállay Erzsébet (1880 - Bércei, 1945. augusztus 20.) udvarhölgyet, és Kállay Magdolnát (Bécs, 1885. április 12. - Bércei, 1954. január 14.) is. A kripta mellett külön sírban temették Kállay Béni két unokáját, a kisgyermek Kállay Ilonát (tBercel, 1908.), és a spanyolnáthában elhunyt Kállay Lászlót (1905 - Bércei, 1922. március 17.). 1945 után vagy 1944-ben a kriptát feldúlták, a szép fedőlapot eltávolították. Kállay Béni dédunokája, Kállay István 2001-ben exhumáltatta a berceli kastélyparkban nyugvó felmenőit, és 2001. június 30-án a berceli temetőben kapott díszsírhelyen, gyászmise után helyeztette őket végső nyugalomba. Kállay Béni halálának 100. évfordulójára 2003ban díszemlék kerül a sírjukra.