A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)
Helytörténet - Dikán Nóra: A volt koalíciós pártok újjáalakulása 1956-ban Szabolcs-Szatmár megyében
A volt koalíciós pártok újjáalakulása 1956-ban Szabolcs-Szatmár megyében 1 Dikán Nóra A történeti irodalom azon megállapítását, hogy az 1956-os forradalomban a tanácsok szerepét átvevő forradalmi bizottságok, nemzeti tanácsok, valamint az üzemi munkástanácsok fontosabb szerepet játszottak, mint a politikai pártok, nem kívánjuk vitatni. Az is egyértelmű, hogy a volt koalíciós pártok újjáéledése az MDP meggyengülésével majd szétesésével párhuzamosan történhetett. Nem szabad azonban elfelejtkeznünk arról, hogy még mielőtt a pártok zászlóbontása megtörtént volna, a volt helyi pártvezetők legtöbb helyen szerepet vállaltak a forradalmi bizottságokban, s kezdettől fogva szereplői, sőt számos helyen irányítói voltak a történteknek. Csak idő kérdése volt, hogy a forradalmi bizottságokban betöltött vezető szerepüket a pártalakítási szervezkedésben is kamatoztassák. Az amúgy is közelinek tervezett országgyűlési és helyhatósági választások azt sugallták, hogy a forradalmi bizottságok összetételében és működésében jelentkező spontaneitás meg fog szűnni, s egyben a pártok politikai szerepe fel fog értékelődni. A többpártrendszeres politikai struktúra tartalmi oldala még korántsem volt kimunkálva. Az újjászerveződő pártok törekvései egyelőre az MDP egyeduralmából fakadó torzulások felszámolására irányultak. Nyíltan polgári restaurációs törekvéseket felvállaló párt megalakítására a megye területén nem került sor. Független Kisgazdapárt 1956 nyarán a megyei kisgazda vezetőket a Hazafias Népfront (HNF) kiszélesítésének mikéntje, azaz a volt koalíciós pártvezetők vagy aktivisták népfrontba történő bevonása foglalkoztatta, ami lehetőséget biztosított volna a politikai szereplésre a közéletből kiszorult volt koalíciós pártok tagjai számára. Bár az 1945-ös többpártrendszerre való visszatérést tartották optimális célnak, azonban ekkor még mint realitással csak a HNF bővítésével számoltak. 1956 nyarától az MDP Központi Vezetőségének júliusi döntése - amely szerint a tiszta listás választásról át kell térni az egyéni választókerületi rendszerre - a választójogi reform kérdéseire irányította a figyelmet. Számos volt nyíregyházi FKgP-vezető már 1956 derekától várakozással figyelte, hogyan formálódik a kormány választási programja, amelyet legkésőbb 1957 áprilisában a parlament elé kellett volna terjeszteni. Úgy gondolkodtak, hogy ha egyéni választási rendszert fognak bevezetni, akkor a lakosság nem pártokra, hanem közmegbecsülést élvező személyekre fog szavazni, s ez a Kisgazdapártnak lesz kedvező. De hogy melyik párt szerez majd több 1 Elhangzott 2001. október 19-én Nyíregyházán az 1956-os forradalom 45. évfordulója tiszteletére a Vidék forradalma címmel rendezett tudományos ülésszakon. 339
