A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Helytörténet - Dikán Nóra: A volt koalíciós pártok újjáalakulása 1956-ban Szabolcs-Szatmár megyében

Dikán Nóra mandátumot, az nagyban függ majd a választási rendszerbe beépített megszorításoktól. A választási taktikáról ezért csak akkor érdemes vitázni - vallották - amikor az alapkérdések már eldőltek. Abban viszont mindnyájan egyetértettek, hogy fel kell készülni a várható politikai változásokra. Pálfí Ernő, a Hazafias Népfront Országos Központjának munkatársa (1945 után az MKP nyíregyházi szervezetének titkára, 1948-1949 között Szabolcs vármegye kommunista párti főispánja

2

) 1956 augusztusi nyíregyházi látogatása alkalmával megbeszélést folytatott Lupkovics Györggyel az FKgP volt Szabolcs megyei elnökével, aki 1945-1947 között az MKP kemény politikai ellenfelének számított a nyíregyházi városi képviselőtestületben. Pálfi az iránt érdeklődött, hogyan lehetne az FKgP-nek és az MDP-nek együttműködnie, továbbá hogyan értékeli a XX. kongresszus utáni helyzetet Lupkovics mint „pártonkívüli". Lupkovics György e beszélgetés után kezdte papírra vetni a ^ártonkívüliek véleményé'' című politikai állásfoglalás-tervezetét (VIDA 1995.), amely végleges formáját szeptember végén - október elején nyerte el. Gondolatait megvitatta az FKgP volt vezetőségi tagjaival, még augusztusban dr. Murvai Miklóssal (1956-ban Hajdúdorogon tanító), a párt vármegyei alelnökével és Hódi Gyulával (1956-ban a földmérési hivatal dolgozója), a párt választmányi tagjával. Majd szeptember-október folyamán hat-hét alkalommal a lakásán találkozott Kosa András megyei pártigazgató jelenlétében több tagtársával is. A politikai rendőrség 1956 nyarától intenzívebben érdeklődött a volt koalíciós pártvezetők iránt. Nem csupán megfigyelték őket, hanem elbeszélgettek velük, mint tették ezt Kosa Andrással és Lupkovics Györggyel. Lupkovics - aki egyébként tisztában volt azzal, hogy a rendőrség figyeli - elmondta az őt kihallgató ÁVH-s őrnagynak, hogy bár ő nem tesz semmit a „demokrácia" ellen, de ha bevonnák a népfrontba, akkor szívesen aktivizálná magát. Lupkovics 1956 szeptember elején e beszélgetést követően véglegesítette a ^ártonkívüliek véleményé" című írását, amelyet az esetleges további kihallgatások vezérfonalának is szánt, másrészt néhány aktuálpolitikai kérdésben - amennyiben szerepet kapott volna a HNF-ban - vitaalapul kívánt felhasználni. Az írásmű hangnemét behatárolta annak tudata, hogy csak a hivatalos politika által engedélyezett határokig volt lehetséges elmennie. Egyébként a rendőrség az október 23-át követő két napban számos nyilvántartott politikai személyiséget (köztük Lupkovics Györgyöt is) figyelmeztetett, hogy tartózkodjanak a politikai szerepléstől.

3 A párt újjáalakítását a Kisgazdapárt volt helyi vezetősége a rájuk nehezedő politikai nyomás miatt nem kezdeményezhette, s abban is egyetértettek, hogy a programalkotásra kizárólag országos központjuk jogosult. Számos aktuális politikai kérdésben kialakított közös álláspontjuk azonban segítségül szolgált az FKgP volt megyei vezetőségének, hogy október 30-án, amikor a kormány bejelentette a többpártrendszerhez való visszatérést, és elhangzott a rádióban Tildy Zoltán felhívása, azonnal elkezdhessék a pártszervezést. Lupkovics György Nyíregyházán az október 29-i gazdaköri gyűlésen, majd az FKgP újjáalakulását kimondó október 31-i nyíregyházi zászlóbontó nagygyűlésen elmondott beszédében - a ^ártonkívüliek véleményé' című feljegyzésében - a már szeptembertől kezdve vitatott és érlelt gondolatokat ismertette, sőt azokat a változó politikai viszonyoknak megfelelően tovább is gondolta. A vitairat bevezetőjében röviden szólt az 1949-ben tartott országgyűlési választások után kialakult politikai helyzetről, amikor a volt demokratikus pártok tömegeit nemcsak a közhatalmi Pálfí Ernő politikai pályafutására lásd DIKÁN 1993A. 486. Végh György tanúvallomása a Szilágyi László és tsai perben: HL B.I.261/1957. 340