A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Régészet - Makkay János: A fémarcú istenszobor, a balta mint attribútum és a rituális fonás. Ősrégi hettita–ősszláv (és ószláv–ősmagyar) kapcsolatok a vasorrú bába hátterében

János Makkay SOLYMOSSY 1991. Solymossy Sándor: A „vasorrú bába" és mitikus rokonai. Hermész könyvek. Akadémiai Kiadó, Budapest 1991. SZÉKELY 1960. István Székely: Chronica ez vilagnac yeles dolgairól. Cracco 1559. A kísérő tanulmányt írta és a fakszimile szövegét gondozta Gerézdi Rábán. Hasonmás kiadás. Bibliotheca Hungarica antiqua 3. Akadémiai Kiadó, Budapest 1960. TOMPA 1846. Tompa Ferenc: Regék és népregék. Pest 1846. TSIMIDANOV 1999. B.B. Чимиданов: Веретено в обрядах населения срубной культуры. [Spindle in the rite of the Timber-grave culture population.] In: Текстил эпохи бронзы Евразийских степей. Труды Государственного Исторического Музея 109. Ред. Н.И. Шишлина. Москва 1999. 224-227. WATKINS 1995. Calvert Watkins: How to kill a dragon. Aspects of Indo-European poetics. Oxford University Press, Oxford 1995. János MAKKAY Archaeological Institut of Hungarian Scientific Academy Budapest H-1250 Pf. 14. e-mail: makkay@uze.net A fémarcú istenszobor, a balta mint attribútum és a rituális fonás Ősrégi hettita-osszláv (és ószláv—ősmagyar) kapcsolatok a vasorrú bába hátterében A vasorrú bába a magyar népmesekincs sajátos figurája, és alakja mögött már régóta keleti kapcsolatokat sejt a kutatás. A kérdéssel részletesen foglalkozó Solymossy Sándor úgy látta, hogy ezek a kapcsolatok három irányban is kereshetők: régi szláv, török-tatár, vagy mindkettőnél korábbi, finnugor (sőt ural-altáji) összefüggésekben. Különböző meggondolások (elsősorban a keleti szláv mesefigurák szerinte kései és a keleti török-tatár mesealakok által befolyásolt volta) miatt úgy találta, hogy a magyar vasorrú bába alakja a nagyon régi finnugor hitvilágból eredeztethető. Ebben nem találta zavaró tényezőnek, hogy a megfelelő ábrázolások (egyszerű faszobrok fém arclemezzel) a keleti finnugor népek anyagában meglehetősen későiek (a legkorábbiak XV-XVI. századi emlékek). Nem ismerte viszont az orosz őskrónika megfelelő adatát, miszerint a kijevi Vlagyimir nagyherceg röviddel a kereszténység felvétele előtt, 980-ban pogány bálványszobrokat állított fel palotája mögött, közöttük egy fából készült a férfiisten Perun-t ábrázolta, melynek fejét ezüstlemez fedte, és aranyból volt a bajsza. Ez az ábrázolás adott lehetőséget azokra az összehasonlításokra, amelyeket a cikk körvonalaz. Elsősorban a nyelvtudományi kutatás ama eredményeire támaszkodva, amelyek már 36