A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Múzeumtörténet - Margócsy József: A civil Jósa

A civil Jósa Margócsy József (Bevezetés gyanánt) „...Vannak a nagyvilágban, ebben a túltömött bolondokházában, nemcsak olyanok, akiknek nem az a mániájuk, hogy tömegesen gyilkolják le azokat, akik eltérő vallás mellett vélik üdvösségüket feltalálni, kiirtani azokat, akik nem az ő nyelvüket beszélik, vagy bőrük nem olyan színű, mint az övék. Akik nem gyönyörködnek az agár- és lókínzásban. Akiknek nézete szerint azon kártyabolondnak, aki egy huncut krajcár nélkül nem létező, de elvesztett összeget 24 óra alatt lefizetni képtelen - nem becstelen és aljas, ha főbe lövi magát. De vannak olyan bolondok is, akik világra szóló vitézségnek tartják azt, -és a leghíre­sebb emberek közé tartoznak azok, - akik a vergődő galambok közül legtöbbet tudnak lelőni. Ez mind óriási virtus ugyan, de az sem egészen elítélendő, ha valaki nem az ellentétek­ben, üldözésben találja gyönyörűségét, hanem kapcsolatokat keres az ősmultban és a ma élő emberek között. A régészeknek ártatlan, — ma még bölcsőben levő -feladata ez. Hajlamom sze­rint - de csak mint műkedvelő - ezen utóbbi iránnyal rokonszenvezem. De jól van ez így, mert ha mindenki egybe lenne szerelmes, régen kiirtottuk volna egy­mást:' (JÓSA 1906. 16.) ,^4 gusztus különböző. Azt hiszem, hogy sokak ízlésével egyezőleg lehet állítani azt, hogy nem a régi, jó idők társadalmi viszonyaiba vagyunk szerelmesek, hanem a mi szűkre sza­bott életünknek réges-régen elmúlt időszakába, amikor még ifjak voltunk..." (JÓSA 1906. 19.) I. A nagybányai és németszőgyéni predikátummal rendelkező, azt csak ritkán használó kiterjedt Jósa család történetéből csak mostani témánknak, Jósa Andrásnak a nagyapjával kezdjük dolgozatunkat. Jósa István 1756-ban született a Sopron megyei Csepregen. A nagyszombati, majd a pesti egyetemen végezte orvosi tanulmányait. 1778-ban Gyulán kezdte orvosi praxisát és lett Békés megye főorvosa. Hamar népszerű lett, a megye táblabírói címmel is kitüntette, és egy évtizednyi működése alatt jelentős vagyonra tett szert. Első felesége gyermektelenül halt meg. Második felesége Kornély Antónia. 14 gyerekükből az első három még Gyulán született, a töb­biek Nagykállóban. Ide 1787-ben hívta meg őt a Szabolcs megyei törvényhatóság tiszti főor­vosnak. Szemben a vármegyeházával, a nagykállói piactéren laktak, ill. 400 holdnyi birtokukon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom