A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)
Tudománytörténet - Makkay János: Csallány Dezső megkísértése a rovásírással
Csallány Dezső megkísértése a rovásírással rokonság! 7 ), valamint belebotlott a dravida nyelvekbe is. Ausztráliában pedig (ahová szerzőnk 1989-ben kiköltözött 8 ) az „ottani emigráció ontotta rám a sumér modellt. Nem tudtam ellenállni és az ókor több nyelvének az anyagát is kézbevettem (sumér, hurrita, akkád, héber, görög, latin, szanszkrit)". Nem kétséges, hogy ennyi régi és új nyelv ismerete csakis őstörténet írására sarkallhat. így is történt: Csert nem hagyta cserben nyelvismerete, és benne „ a magyar nyelv logikája, stabilitása, fejlettsége döbbenetes erővel került előrébb és előrébb. Nem értettem az egészet. Nem hittem el az ideológiát, hanem kézbevettem a megfelelő régészeti anyagot is és végigolvastam immár oldalak ezreit. Némelyik izgalmas volt, némelyik őrült elme képzeletét keltette bennem. Olvastam, olvastam, gyűjtöttem az anyagot és osztottam, szoroztam, próbáltam az egészet logikus rendbe rakni.'" (CSER 2000. 6.) A logikus rendberakás eredménye megszületett: ez a 224 oldalnyi terjedelmű melbourne-i Gyökerek (CSER 2000.). 9 A 20-21. oldalakon (több tucat eltéréssel! 10 ) idézi Csallány okiratszövegét és dörgedelmes szövegben oktatja ki Györffy Györgyöt és Harmattá Jánost (no meg a korszak kutatásában nem illetékes Glatz Ferencet), hogy a honfoglalás kori magyarság ősi írásának megítélésében tévedtek. Holott könyvének megjelenése előtt már ismerhette (volna) annak a vitának a részleteit, amely a sumer-magyarológiát fölöttébb kedvelő budapesti Magyar Demokrata c. hetilap hasábjain zajlott 1999-ben és 2000-ben (VARGA 2001. 237-242. n ). Varga Géza szerint „ilyen rendeletet... sem Szent István, sem a Vatikán nem bocsátott ki. A gyakran hangoztatott tévedés^ 2 ] forrása egy Írógéppel írt papírlap, amit Forrai Sándor tanár úr - mint azt nekem többször is elmondta - postán kapott egy azóta elhunyt barátjától. E papírlapon szerepelt egy sohasem volt rendelet magyar fordítása'. A szöveg hibái kizárják annak a lehetőségét, hogy ez egy elveszett, vagy lappangó, eredetileg latin nyelvű rendeletszöveg magyar változata lenne. Azaz nincs semmi, ami egy ilyen rendelet létezését valószínűsítené. A szöveget Csallány Dezső, a Nyíregyházi Múzeum nagytiszteletű igazgatója a múzeum évkönyvében közzétette, Forrai tanár úrra hivatkozva. E tévedéséért bocsátották el az állásából 7 Nem tudom, hány amatőr és hány kutató olvasta már el Békés Vera kitűnő tanulmányát, amelyben igazolta, hogy a „halzsíros atyafiság" fogalma egy csaknem olyan hamisítás eredménye, mint a rozsnyói oklevél, de kivételesen nem a laikusok, hanem a másik oldal találmánya: az ugor-török háborúból győztesen kikerült finnugor oldal (és személyesen talán Szarvas Gábor!) adta az ellentábor, a török pártiak szájába. A részletekre lásd MAKKAY 1997B. 782.! Csak mellékesen említem meg, hogy e tanulmányom ama részeit, amely a kormányzatot merészelte (volna) bírálni a millecentenáriumi kiállítás megrendezése körüli visszásságokért, a sajtószabadság akkori nagyobb dicsőségére a Századok szerkesztősége 1997-ben nem közölte. Az eredeti kézirat rendelkezésre áll. 8 Kiköltözött, annak ellenére, hogy könyvében az 1938-ban született szerző így ír: „Tizennyolc évesen [tehát 1956ban] még minden töprenkedés nélkül el tudtam volna hagyni szülőhazámat, de tíz évvel később, amikor egy furcsa helyzet folytán mintegy kockázat nélkül megtehettem volna, már nem ment. Kötött a magyarságom, kötött a kultúránk, ..." (CSER 2000. 6.). Azután kikötött Ausztráliában. [Időközben Cser munkáját lényegében elismeréssel méltatta Erdélyi István: in Eleink. Magyar Őstörténet I. évf. 1. szám. H.n. 2002. 95-96. Főleg a kelet-magyarországi régészek okulására: Cser szerint a Tripolje-Cucuteni kultúra népességének utódai döntő szerepet játszottak a magyar etnogenezisben.] 9 Itt most nem térek ki a kötet ezernyi primitív tévedésére, hamisítására és hasonlókra. Manetot Manhettonak írja, a rétegek a légköri jelenségek miatt fölcserélődnek, Sitagroi a Vinőa kultúra lelőhelye, Günz az Güntz, az interglaciális pedig interglaciáris (barlangkutató kandidátus!), Györffy rendre Györffy, Burány időnként Burányi, van glattokronológia és Bajánt, nyeltudomány és így tovább. 10 Egészen pontosan all idézőjelbe tett sorban 40, azaz negyven hibával. A vegyészmérnök úr - legalábbis írásaiban - elég trehány ember lehet. Ennyire gondatlanul azért nem szabadott volna kezelni a magyar rovásírásra vonatkozó legkorábbi írásos forrást. 11 Köszönöm Varga Gézának, hogy munkájának egy példányával megajándékozott. *2 Egészen pontosan a sumer-magyar etc. hívek által gyakran idézett és felhasznált hamisítás. 357
