A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)
Tudománytörténet - Makkay János: Csallány Dezső megkísértése a rovásírással
Csallány Dezső megkísértése a rovásírással Makkay János A Jósa András Múzeum Évkönyvének XII-XIV. - összevont - kötetében jelent meg a múzeum hajdani igazgatójának, Csallány Dezsőnek az egyik tanulmánya rovásírásos régészeti leletekről (CSALLÁNY 1972.). A cikk első két bekezdésében egy korábban soha és sehol nem olvasható forrásadatot közöl a szerző, egyben a kötet szerkesztője: „1. 1. István király rendelkezései a rovásírással kapcsolatban Vitéz István rozsnyói kanonok, Gömör és Kishont vármegyéid 1 ^ táblabírája, 1816-ban a Szilassy család levéltárában őrzött érdekes oklevelet fordított le. Jelzete: Vatican 1000-ben »IX. Cal. oct. Die festő Jac. Ap. I. István király titkos tanácsbeliéivel) aláíróit s törvénnyé lett rendelet, amely értelme szerint: Domonkos esztergomi érseknek a magyar keresztény egyháznál leendő keresztülvitel, és egyúttal általa Sylvester pápával leendő közlésül és^ kiadatott: Mely szerint Sylvester pápa tanácsolása folytán határoztatott, hogy a magyarok, székelyek, kunok, valamint az egyházi magyar keresztény papság által is használt régi magyar betűk és vésetek, a jobbról balrai pogány írás megszüntetődjék és helyébe latin betűk használtassanak. Itt rendeltetik, hogy a papság azok használatára jutalmazás mellett betanítattassék és a pogány írástól valamint tanításátólpapi állásának vesztése és 20 arany pensasnak büntetés fizetése mellett eltiltassék. Továbbá, hogy az egyházakban található pogány betűkveli felírások és imakönyvek megsemmisitessenekés latinval felcseréltessenek, valamint pedig azok, kik régi pogány iratokat, vagy véseteket beadnak, 1-től 10 dénárig kapjanak jutalmat. A beadott iratok és vésetek pedig tűz és vassal pusztítassanak el, hogy ezek kiirtásával a pogány vallásrai emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék. 1 «" Az 1. jegyzet szerint ^orrai Sándor, Budapest, írásos másolata (1969), amelyért köszönetet mondok."^ Az első látásra primitív hamisításnak tartható szöveget (PÜSPÖKI NAGY 2001.) a tudományos kutatás természetesen nem vette semmibe sem, és legfeljebb Csallány Dezső tudományos autoritásának ártott. A szigorú kritika elmaradása érthető ugyan, de következményei Helyesen Gömör és Kishont vármegye lett volna, hiszen ez a megye az 1802. évi IX. te. alapján jött létre egy megyeként (Magyar Nagylexikon 8. Szerk. Glatz Ferenc. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest 1999. 739.). Bizonyára sajtóhiba „ is " helyett vagy CSALLÁNY 1972-ben vagy már az eredeti hamisítványban. Arról a Forrai Sándorról van szó, akinek Kiskarácsontói Sülvester estig. Múzsák Kiadó, Budapest 1985. című műve elejétől végig tele van sületlenségekkel.
