A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Helytörténet - Márkusné Bodnár Piroska: A spirisztiták. Egy ibrányi felekezeten kívüli szekta a két világháború között

Márkusné Bodnár Piroska megsértették, elsősorban a vagyonosabbak közül. Ezért Kató István szerkesztett egy általa „Magánokiratinak nevezett megállapodást, amelyet minden tagnak, aki bent akart maradni a „közéletben", alá kellett írnia. Néhányan nem írták ezt a megállapodást alá, s kiléptek a gyülekezetből. A megállapodás főbb pontjai A megállapodást a vezetőség 15 pontban foglalta össze, de ezt a gyülekezet közössége még 2 ponttal kiegészítette. így került sor a 17 pontos megállapodás aláírására 1931. június 12-én.

10 A megállapodásban - ha nem is logikai sorrendben - az alábbiak szerepelnek: A tagság keletkezése és megszűnése - A „közélet"-be csak a „hitélet"-ben lévők kérhetik felvételüket. (Azaz: előfeltétel, hogy a belépni szándékozó szektatag legyen.) - Közéleti tagnak a gyülekezet vezetője veheti fel a jelentkezőt a tanács véleménye alapján. - Megszűnik a tagság, ha a tag meghal, ha önként kilép, ha kizárják. - A kizárási jog: a közéletből a gyülekezeti tanács, a hitéletből a gyülekezet vezetője egyedül is kizárhatja a vétkest. (Ez utóbbi esetben automatikusan megszűnik a közéleti tagság, mivel előfeltétel a hitéletbeli tagság.) Kizáró okként a megállapodás a választott vezetőkkel szembeni engedetlenséget, a családtagok nem megfelelő viselkedését, a károkozást említi. Azonban következett a hitéletbeli előfeltételekből, hogy azt is kizárták, aki a hitélet szabályai ellen vétett. A vagyonjogi helyzet - Magántulajdonnal senki nem rendelkezik, minden közös. -A megállapodás megkülönböztet „bevitt" tulajdont és a közösség tevékenysége során keletkezett köztulajdont. - A bevitt tulajdont a tagság megszűntekor visszakapja a tag, halála esetén örökösei örökölhetik. Kivétel, ha azt a közösség céljaira fölhasználták: pl. eladták, megették stb. - A gazdasági tevékenység során keletkezett „köztulajdonra" igényt nem tarthat a kilépő, kizárt tag vagy a meghalt tag örököse. A közösség céljaira fölhasznált köztulajdonból való részesedésért a a közösség sem követelhetett térítést. Az anyagi felelősség -A közösség csak a gyülekezet vezetője és két tanácstag által aláírt és a gyülekezet pecsétjével ellátott kötelezettséget fogad el. - Az önhibából - tudatlanságból, gondatlanságból - eredő anyagi kárért az elkövetőnek kell a felelősséget vállalnia. (Az elkövetőt kizárják, „bevitt" tulajdonát visszakapja, s ebből fizeti az okozott kárt.) A család és a közösség - A megállapodás a jogutódokra is érvényes. - Ha a gyermekek nem hitéleti tagok, házasságkötésükig dolgozhatnak a közéletben, s róluk a közösség ugyanúgy gondoskodik, mint a tagokról. Ha rendesen dolgoztak, házasságkötéskor jutalékot kapnak a közösségtől, de tovább nem maradhatnak a közéletben. Hegedűs Dezső tulajdonában volt irat. 290