A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Helytörténet - Márkusné Bodnár Piroska: A spirisztiták. Egy ibrányi felekezeten kívüli szekta a két világháború között

A spiritiszták E dolgozat témája nem igényli, hogy a hitelvekkel foglalkozzék, viszont szükséges utalni azokra a „pontokra", amelyek gazdasági és társadalmi törekvéseket takarnak (KATÓ 1937. 1723.). Olcsó egyház: - Nincsenek szertartások (3. pont). - Nincs szükség templomra (4. pont). - A vezetők munkájukat ingyen végzik, semmilyen címen nem kapnak fizetést (6. pont). Olcsó élet: - Ünnepnapokat nem ismernek (5. pont). (Az ünneplés „kétszeres" kiadást jelentett volna: nem termelnek, másodszor pedig a táplálkozás is általában drágább a hétköznapokénál.) - Gyümölcsöt nem esznek, zöldséget a főzésnél nem használnak (14. pont). (A zöldség is helyet foglal el a kertben, termesztése munkaigényes, s maga a zöldség nem kelti a jóllakottság érzését. Érdekes, hogy a káposztát - ennek ellenére - édesen is, savanyítottan is használták.) - Orvost nem vesznek igénybe betegség esetén (15. pont). - A halottaikat egyszerű festetlen koporsóban, minden díszes velejárót mellőzve temetik el (16. pont). - Dohányzás és mindenféle részegítő ital fogyasztása tilos (17. pont). Társadalmi egyenlőség a szektán belül: - Vannak vezetők és hívek, de a hívek egymás között is egyenrangúak (21. pont). -A gyülekezet ügyeinek intézésére elöljárót választanak, s a választásban minden tagnak egyenlő joga van (22. pont). De nem derül ki, hogy a nők választhatók-e. - Férfiak és nők egyenrangúak a házastárs megválasztásában (11. pont). Az állami hatóságokkal való összeütközés elkerülése: - Ünnepet ugyan nem ismernek, de a törvény által előírt napokon a munkától óvakodnak (5. pont). - A tagoknak csak törvényes házasságban szabad együttélniük, csak polgári házasságot köthetnek (12. pont). -A törvény által előírt „orvoslási" kötelezettségnek eleget tesznek (15. pont). (Ez teljesen díjtalan.) - Esküdni nem szabad, de „való dologra" fogadalmat tehetnek (13. pont). - A gyülekezet tagjai fegyvert foghatnak, katonai szolgálatot teljesíthetnek, de fegyverrel embert ölni nem szabad (23. pont). - Törvényellenes dologba beavatkozni tilos (24. pont). A 25 pontból álló alapszabály kétharmada tehát nagyon is „e világi" dolgokkal foglalkozik, s csak egyharmada tartalmaz kimondottan vallási elveket. Bár ezek között is akad még néhány, amelyikben felfedezhető „más töltet" is. A 18. pont így szól: „A gyülekezeti tagoknak vért és elhullott állatot megenni nem szabad."

8 A vér gyorsan romlik, az elhullott állat (a dög) pedig komoly betegséget okozhat. Nyilván egészségügyi védekező rendszabálynak is fölfogható ez a pont. Másik oka, hogy beiktatták a pontot az alapszabályba: a községben igen sok cigány élt abban az időben, s táplálékuk értékesebb részének zöme éppen az elhullott állatok Az ibrányi felekezeten kívüliek alapszabályzata (dr. Botár József tulajdonában lévő másolat).