A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Helytörténet - Lakatos Sarolta: Adatok a Kállay-családfához

Lakatos Sarolta György utódai előbb Kállósemj énben, Kiskállóban, Nagykállóban és Napkoron éltek, majd Nyíregyházára, Békéscsabára, Dara/Szamosdarára, Szatmárnémeti/Satu Marebe, Farkas­aszó/Farca§ára, Nagybánya/Baia Mare-ra, és Pestre származtak el. Az 1820-as években még népes Kállay-családok laktak Napkoron, amit a római katoli­kus egyházi anyakönyvek adatai is bizonyítanak. 1828-ból találtam egy feljegyzést, amely sze­rint Pyrker László egri püspök 1828. május 20-i napkori vizitációján bérmálkozott Kállay Miklós (1801-1874), a későbbi alispán és fia Eduárd (1822-1876), továbbá Kállay János (1787-1840), Kállay Imre (1777-1832) és báró Jósika Miklós, Kállay Leó alezredes 6 éves unokája. A bérmaszülők között ott található Kállay Leó (1771-1842) alezredes és Kállay Leo­pold (1791-1860). A főágnak nevet adó Napkort a Kállayak azonban az 1880-as években végleg elhagy­ták. Utolsó állandó lakója Kállay György (1811-1883) volt, aki visszavonultságban élte ott öz­vegy napjait (felesége Tarnóczy Mária még 1857-ben hunyt el). Kállay Lipót (1855-1920) or­szággyűlési képviselő - aki 1890-ben állíttatta a római katolikus templom szentélyében a kegy­úri padot - 1881-1896 között még Napkort választotta lakhelyül, miután megörökölte atyjától Leopoldtól (1791-1860) annak ezer holdas birtokát, és boldog házasságra lépett Lónyay Iloná­val. 1889-ben azonban már csak Kállay Lipótnak és Kállay György fia, Kállay András szabol­csi főispánnak a kezén volt együtt 1492 magyar hold föld Napkoron, a többi 5252 holdat - a hajdani ősi Kállay-birtokokat - idegenek (így a Leveleki-, Blau-, Hartstein-, Feldheim-, Blauer-, Czukor-család) vásárolták meg. (Az első 1300 holdat Czukor Ignácz vette báró Jósika Miklóstól.) Az orosifőág még hamarabb elhagyta a főágnak nevet adó Orost. Ezt a folyamatot, az események részleteit jelenleg is kutatom. A családkutatók számára a sírkövek feliratai is forrásként szolgálnak. A rendszerváltás után Rómából hazatelepült (1995) dr. Kállay Kristóffal többször végigjártuk Napkor, Kálló­semj én és Nagykálló temetőit, gyermek- és ifjúkori emlékei után kerestük a régi Kállay-síro­kat. Kezdetben nem sok eredménnyel. Napkoron, a mai temető mögötti régi temetőben máig nem bukkantunk rá az ősök sír­jainak nyomára. Az azonban biztos, hogy az 1756 és 1875 között elhunyt, közel 50 Kállay csontja porlik ott, azzal együtt, hogy több napkori Kállayt Nagykállóban temettek el. Kállay Kálmán volt a családból az utolsó Napkoron temetett (született Napkoron 1816. február 24-én, meghalt ugyanott 1875. január l-jén). A Kállay-sírok után kutatva átolvastam a napkori római katolikus plébánián a temetőre vonatkozó régi feljegyzéseket, iratokat is. A hajdani plébános már 1817. november 1-én kez­deményezte a Kállay fbldesuraságnál egy új temetőhely biztosítását, mert a római katolikusoké „maid egészen", a görög katolikusoké pedig „végképen oly annyira megtölt, hogy kénytelenek lesznek [...] az nem régen temeteteket ki hányni." A kegyuraság 1842-ben metszett ki új teme­tőhelyet, ahol a zsidók kivételével minden vallásfelekezet temetkezett. Azonban ez a temető is a „rendetlen kihasználás folytán már évek előtt betelvén sírokkal, egy ujtemető nyitása égető szükség lett. Hosszú vajúdás után végre ez évben (1885) megoldatott e kérdés, és pedig úgy, hogy a Községi Képviselet határozata szerint a község megvett 3 kat. hold földet a régi temető 272

Next

/
Oldalképek
Tartalom