A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)
Helytörténet - Lakatos Sarolta: Adatok a Kállay-családfához
Lakatos Sarolta György utódai előbb Kállósemj énben, Kiskállóban, Nagykállóban és Napkoron éltek, majd Nyíregyházára, Békéscsabára, Dara/Szamosdarára, Szatmárnémeti/Satu Marebe, Farkasaszó/Farca§ára, Nagybánya/Baia Mare-ra, és Pestre származtak el. Az 1820-as években még népes Kállay-családok laktak Napkoron, amit a római katolikus egyházi anyakönyvek adatai is bizonyítanak. 1828-ból találtam egy feljegyzést, amely szerint Pyrker László egri püspök 1828. május 20-i napkori vizitációján bérmálkozott Kállay Miklós (1801-1874), a későbbi alispán és fia Eduárd (1822-1876), továbbá Kállay János (1787-1840), Kállay Imre (1777-1832) és báró Jósika Miklós, Kállay Leó alezredes 6 éves unokája. A bérmaszülők között ott található Kállay Leó (1771-1842) alezredes és Kállay Leopold (1791-1860). A főágnak nevet adó Napkort a Kállayak azonban az 1880-as években végleg elhagyták. Utolsó állandó lakója Kállay György (1811-1883) volt, aki visszavonultságban élte ott özvegy napjait (felesége Tarnóczy Mária még 1857-ben hunyt el). Kállay Lipót (1855-1920) országgyűlési képviselő - aki 1890-ben állíttatta a római katolikus templom szentélyében a kegyúri padot - 1881-1896 között még Napkort választotta lakhelyül, miután megörökölte atyjától Leopoldtól (1791-1860) annak ezer holdas birtokát, és boldog házasságra lépett Lónyay Ilonával. 1889-ben azonban már csak Kállay Lipótnak és Kállay György fia, Kállay András szabolcsi főispánnak a kezén volt együtt 1492 magyar hold föld Napkoron, a többi 5252 holdat - a hajdani ősi Kállay-birtokokat - idegenek (így a Leveleki-, Blau-, Hartstein-, Feldheim-, Blauer-, Czukor-család) vásárolták meg. (Az első 1300 holdat Czukor Ignácz vette báró Jósika Miklóstól.) Az orosifőág még hamarabb elhagyta a főágnak nevet adó Orost. Ezt a folyamatot, az események részleteit jelenleg is kutatom. A családkutatók számára a sírkövek feliratai is forrásként szolgálnak. A rendszerváltás után Rómából hazatelepült (1995) dr. Kállay Kristóffal többször végigjártuk Napkor, Kállósemj én és Nagykálló temetőit, gyermek- és ifjúkori emlékei után kerestük a régi Kállay-sírokat. Kezdetben nem sok eredménnyel. Napkoron, a mai temető mögötti régi temetőben máig nem bukkantunk rá az ősök sírjainak nyomára. Az azonban biztos, hogy az 1756 és 1875 között elhunyt, közel 50 Kállay csontja porlik ott, azzal együtt, hogy több napkori Kállayt Nagykállóban temettek el. Kállay Kálmán volt a családból az utolsó Napkoron temetett (született Napkoron 1816. február 24-én, meghalt ugyanott 1875. január l-jén). A Kállay-sírok után kutatva átolvastam a napkori római katolikus plébánián a temetőre vonatkozó régi feljegyzéseket, iratokat is. A hajdani plébános már 1817. november 1-én kezdeményezte a Kállay fbldesuraságnál egy új temetőhely biztosítását, mert a római katolikusoké „maid egészen", a görög katolikusoké pedig „végképen oly annyira megtölt, hogy kénytelenek lesznek [...] az nem régen temeteteket ki hányni." A kegyuraság 1842-ben metszett ki új temetőhelyet, ahol a zsidók kivételével minden vallásfelekezet temetkezett. Azonban ez a temető is a „rendetlen kihasználás folytán már évek előtt betelvén sírokkal, egy ujtemető nyitása égető szükség lett. Hosszú vajúdás után végre ez évben (1885) megoldatott e kérdés, és pedig úgy, hogy a Községi Képviselet határozata szerint a község megvett 3 kat. hold földet a régi temető 272