A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Helytörténet - Lakatos Sarolta: Adatok a Kállay-családfához

Adatok a Kállay-családfához I. Rákóczi György fejedelemtől nemesség-megerősítő, egyedi címeres levelet nyert. Nemességüket Szabolcs vármegyében is kihirdették. Utóbb I. Apafi Mihály fejedelemtől nyertek birtokadományt a Kraszna megyei Magyargoroszlóra, amelyet 1852-ig megtartottak. Nemességüket 1783. április 18-án a legfelsőbb helyen is igazolták. Egyik águk a XVIII. század során Biharba, egy másik pedig a XIX. században Besztercére származott át. Nevüket utóbb Kállay-Nagy, majd Kállay N., végül pusztán a Kállay formában használták, és a közel 200 évig birtokolt Magyargoroszlóról írják ma is előnevüket. (3. kép) 3. kép A magyargoroszlói Kállayak címere: kék pajzs zöld mezejében két szemközt ágaskodó, vörös nyelvét öltő barnamedve mellső manccsal birokra megy; a pajzsfőben három hatágú arany csillag. A sisakkoronába könyöklő páncélos jobbkar aranymarkolatú és véres pengéjű, görbe kardot tart. A takaró kék-arany. Abb. 3 Wappen der Familie Kállay zu Magyargoroszló: Blauer Schild mit grünem Feld. Darin zwei Braunbären, auf die Hinterbeine erhoben, die roten Zungen herausgestreckt, einander mit den Vordertatzen angreifend. Im Schildhaupt drei sechszackige Goldsterne. In der Helmkrone gepanzerter rechter Arm, auf den Ellenbogen gestützt, ein Krummschwert mit Goldgriff und blutiger Klinge haltend. Die Helmdecke Blau-Gold. A nagykállói Kállay ak napkori főágának ősatyja Kállay Ferenc még biztosan Kérsemjénben élt. Tíz gyermeke szintén ott született, Mária Magdolna nevű 9 hónapos leányát is Kérsemjénben temette 1736. január 17-én. Kállay Ferenc születési és halálozási helyét, pontos idejét még nem találtam meg. Nagy valószínűséggel 1670 táján született és 1736-1750 között hunyt el Kérsemjénben. Felesége báró Perényi Mária (szül. 1691) már Kálióban halt meg 1777. június 4-én. Fiaiknak, Istvánnak (Kérsemjén 1710 - Levelek 1750) és Ferencnek (Kérsemjén 1727 - Napkor 1797) az utódai 1752-1772 között Napkoron születtek, míg György (Kérsemjén 1721 -Kállósemjén 1783) gyerekei Kállósemjénben, 1752-1765 között. István 40 évesen hunyt el. Leszármazottai Napkoron éltek. Ez a mellékág fiágon a XIX. század elejére kihalt. Ferenc leszármazottai Napkoron, Kállósemj énben, Kiskállóban és Nagykállóban terebélyesítették a napkori főágat, de elszármaztak Tassra, Kérsemjénbe, Nyíregyházára, Egerbe, majd Pestre is.