A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Néprajz - Fábián László: A haj és a hajviseletek, valamint gondozásuk Csengerben az 1920–30-as években

A haj és a hajviseletek, valamint gondozásuk Csengerben az 1920-30-as években Elértek egy burkus fához leültek az árnyékába leültek az árnyékába Molnár Anna édes kincsem Nézz egy kicsit a fejembe Nézz egy kicsit a fejembe Addig nézett a fejébe Míg elaludt az ölébe Míg elaludt az ölébe (Kibéd. Udvarhely vm.) Sokkal egyértelműbben utal a cselekvés eredeti okára a ballada Ung megyei változata: Gyere velem arra helre Keress egyet a fejembe talált egyet a fejébe elszunnyadott az ölébe (LÁSZLÓ 1944. 418.) A szokás általánosságára vet fényt Le Roy Ladurie francia etnográfus megállapítása, aki feldolgozta egy albigens falu tanúkihallgatási jegyzőkönyveit (Montaillou village occitan 1219 a 1324.). Ezt írja: „a meghitt kapcsolatok, a barátság, rokonság, szerelem legáltalánosabb kifejeződése a tetvészkedés volt. A lapos háztetőkre kiülve szabadították meg egymást az élősködőktől. A tetvészkedés jelrendszere' feltárta a társadalmi kapcsolatokat; az udvarló előbb a szeretett lány, majd leendő anyósa fejébe nézett'. " (15. kép - GONDA-VÉRTES 1955. 824.) De kanyarodjunk vissza a népi higiénia csengeri viszonyaira, a tetvesség elleni módszerekre. A tetvek elleni harcban a kevésbé drasztikus módszer volt a lenyíratás helyett a tetűfésű, azaz a „ tetüpuska ". Ez a régóta ismert és használt eszköz egy nagyon sűrűn fogazott, szaruból készült fésűfajta volt, gyerekkoromban még a nagyvásárokban árulták (16. kép). Körülbelül 10 cm hosszú és 5—6 cm szélességű volt. Alsó részén igen-igen sűrűn, a felső részén már kissé ritkásabban fogazva. A fogak hossza 1,5 cm volt mindkét oldalon. A sűrű fogak között a hajszál éppen csak elfért, de a rácementálódott tetű petéket - a serkéket - már levitte a fésű. Ezeknek a serkéknek az eltávolítása igen 14. kép-Abb. 14 15. kép - Abb.15 205