A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Természettudomány - Frisnyák Sándor: Antropogén tájformálás az Alföldön

Frisnyák Sándor Az Alföld felsorolt tájtípusai megfeleltek népünk környezetigényének, mivel kedvező ökológiai feltételeket biztosítottak mind a nagyállattartó, mind pedig a földművelő tevékenységhez. Az egyes tájtípusokat - a társadalmi tevékenység különböző erőforrás-igényei szerint - más és más módon hasznosították. Az árterek és ezek ellenpólusai, az ármentes életkamrák különböző „kultúraszintek" (BULLA-MENDÖL 1947.): a folyóvízi ártéri síkságok alapvetően az állattenyésztés, a magasabb térszínek a földművelés területei voltak. Az Árpád-korban kialakult térszerkezetek az árterek monokultúrás állattenyésztő, az életkamrák monokultúrás földművelő jellege - évszázadokon át stabilizálódott. Az árterek és az ármentes életkamrák komplementer jellegű tevékenységet folytattak, az Alföld egészére kiterjedő rendszert alkottak és gazdasági egységet képeztek. 4. kép A mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye honfoglalás és kora Árpád-kori földrajzi képe (szerk. Frisnyák Sándor) 1-3: alacsony árterek gyakori vízborítással, kisebb ármentes térszínekkel (gorondok, folyóhátak), differenciált ártéri gazdálkodással, 1: folyómenti területek, öntésföldes, puhafás ligeterdőkkel, halászati hasznosítással, 2: pangóvizes mocsári erdők, 3: lápok, tőzeges talajjal, nádasokkal és nyíltvíz-foltokkal (az állatállomány telelőhelye), 4-5: magas árterek időszakos árvízi elöntéssel (állattenyésztés, halásztelepek), 4: keményfás ligeterdős táj réti talajokkal, 5: a nyírségi homokfelszín lefolyástalan mélyedései pangóvizekkel, nádasokkal, 6-8: ármentes térszínek (a nyírségi életkamra) állandó vagy téli szállásokkal, 6: mezőségi talajú löszpuszta, kisebb tatárjuharos lösztölgy ligetekkel, földműveléssel és állattenyésztéssel, 7: homokos hordalékkúp-síkság homoksztyeppréttel és homoki tölgyesekkel, 8: homokos hordalékkúp-síkság mezőségi jellegű és kovárványos barna erdőtalajjal, homoki tölgyesekkel, állattenyésztéssel és kisebb foltokban földműveléssel, 9: honfoglalás és kora Árpád-kori régészeti lelőhelyek, 10: a szabolcsi földvár Abb. 4 Landnahme- und früharpadenzeitliches geographisches Bild des heutigen Komitats Szabolcs-Szatmár-Bereg (zusammengestellt von Sándor Frisnyák) 1-3: häufig unter Wasser stehende, niedrige Inundationsgebiete mit kleineren hochwasserfreien Terrains, differenzierter Bewirtschaftung; 1: Flussufergebiete mit Schwemmboden, Weicholz-Auwäldern, Fischereinutzung; 2: Sumpfwälder mit stockendem Wasser; 3: Marschland mit Torfboden, Schilfgebüsch, offenen Wasserstellen (Weidegründe für den Tierbestand); 4-5: zeitweilig überschwemmte, hohe Inundationsgebiete (Viehzucht, Fischerei); 4: Landschaft mit Hartholzhainen, Wiesenböden; 5: abflusslose Niederungen der Sandoberfläche des Birkenländchens mit stockendem Wasser, Schilfgebüsch; 6-8: hochwasserfreie Terrains (Vorratskammer des Birkenländchens) mit ständigen oder Winterunterkünften; 6: Lössödland mit Flurboden, kleineren Tatarenahorn-Lösseichenwäldern, Ackerbau und Viehzucht; 7: sandiges Schwemmkegel-Flachland mit einer Sandsteppenschicht und Sandeichenwäldern; 8: sandiges Schwemmkegel-Flachland mit Flurcharakter und braunem Waldboden; 9: landnahme- und früharpadenzeitliche archäologische Fundorte; 10: die Erdburg von Szabolcs 560