A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Almássy Katalin: Együtt- vagy egymás mellett élés? Szkíta és kelta lelőhelyek Tiszavasvári környékén

Együtt- vagy egymás mellett élés? Felső-Tisza-vidéken és tágabb környezetében több császárkori lelőhelyen is találkozunk LTjellegű kerámiával (pl. Biharkeresztes-Ártánd-Nagyfarkasdomb: NEPPER 1984. Pl. XLII: 8., MiskolcSzirma: VÉGH 1989.12. kép 5., 8., 16. kép 13., Szirmabesenyő: VÉGH 1999. 20. kép 3.). Elsősorban olyan anyagú vagy formájú edények töredékei fordulnak elő a császárkori anyagban, amilyeneket a szarmata lakosság korábban nem nagyon készített (alapvetően a grafitos anyagú, fésűzött fazekakról, illetve a kúpos nyakú, bikónikus testű vagy S profilú tálakról van szó). Mintha kiegészítették volna saját formakincsüket egy másikkal, azzal, amit helyben találtak. Vagyis ahogy ezt már többen is feltételezték s feljebb céloztunk rá - a kelta lakosság az antik forrásokból ismert i.e. I. századi dák hadjáratok ellenére megélhette a szarmata foglalás idejét (1. a fentiek és MARÁZ 1977. 60., a dákokkal való kapcsolatra ALMÁSSY 2001.). A fentieket összegezve az általunk vizsgált területen nincs olyan lelőhely, ahol a szkíta és kelta kori népesség együttélését feltételezhetnénk. Mivel lehet mindezt magyarázni? A legkézenfekvőbbnek az tűnik, hogy a kelták virágzó és jelentős népességű falvakat találtak ideérkezésükkor, az i.e. III. század táján (K.h lelőhely anyaga), nagy valószínűséggel már a sikertelen balkáni hadjárat után. Ez mindenképpen 2. kép Szabolcs-Szatmár-Bereg megye honfoglalás és kora Árpád-kori földrajzi képe (FRISNYÁK 1995. 1. ábra alapján) 1-3: alacsony árterek - 1: folyómenti területek öntésfölddel, 2: pangóvizes mocsári erdők, 3: lápok tőzeges talajjal, nyíltvíz-foltokkal; 4-5: magas árterek - 4: réti talajok, 5: lefolyástalan mélyedések a Nyírségben pangóvizekkel; 6-8: ármentes térszínek - 6: mezőségi talajú löszpuszta, 7: homokos hordalékkúpsikság, 8: homokos hordalékkúpsikság mezőségi jellegű és kovárványos barna erdőtalajjal Abb. 2 Das landnahme- und früharpadenzeitliche geographische Bild des Komitats Szabolcs-Szatmár-Bereg (nach FRISNYÁK 1995. Abb. 1). 1-3: niedrige Inundationsgebiete, 1: Flussuferzonen mit Schütterde, 2: Sumpfwälder mit stockendem Wasser, 3: Marschland mit Torfboden, offenen Wasserstellen, 4-5: hohe Inundationsgebiete, Flurböden, 5: abflusslose Niederungen, im Birkenländchen mit stockendem Wasser, 6-8: hochwasserfreie Terrains, 6: Lössödland mit Flurboden, 7: sandiges Schwemmkegel-Flachland, 8: sandiges Schwemmkegel-Flachland mit Flurcharakter und braunem Waldboden 135