A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Almássy Katalin: Együtt- vagy egymás mellett élés? Szkíta és kelta lelőhelyek Tiszavasvári környékén

Almássy Katalin később történt, mint a Tisza jobb partján, ahol - pl. a Muhi temető tanúsága szerint (25. sír: HELLEBRANDT 1999. Pl. LXXVIII: 5-16.) - már a hadjárat előtt megjelentek az első kelta csoportok, sőt a két népesség összeolvadása is megindult. Miért nem keltek át a Tiszán? Lehet, hogy a tiszadobi vagy a tiszalöki révhely még nem volt használatban? Vagy a balkáni tervek nem hagytak rá időt? Vagy a túlsó part népes települései riasztották el őket? Tiszavasvárin kívül ugyanis van még egy-két olyan hely, ahol 1-2 km-es körzetben több nagy sírszámú szkíta kori temető is volt (Nyíregyháza és Újfehértó - UJFEHÉRTÓ 2000. 52.). A kedvező megtelepedési feltételeket kínáló területeken jelentős lehetett a népsűrűség a szkíta korban. Ezzel szemben Tiszavasvári környékének kevesebb kelta lelőhelye is arra utal, hogy az újonnan érkezők kevesebben voltak. E két tényt figyelembe véve logikus annak feltételezése, hogy a két népesség összeolvadása is lassabban zajlott le, mint a Tisza túlsó partján. Ezt támasztja alá a TiszalökFészekalja-dűlői temető, ahol vegyes - szkíta-kelta - anyagú sír is előkerült, és ebben a datáló értékű kelta tárgyak az i.e. III. sz. második felére - végére keltezhetők.

3 Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy Tiszavasvári környékén a vaskori népességek a vízrajzi viszonyoknak megfelelően telepedtek le, lehetőleg a legjobban hasznosítható földterületeket kiválasztva és figyelembe véve a közlekedési lehetőségeket is. Jelenlegi tudásunk alapján a szkíta-kelta együttélésre itt nincs bizonyíték, ugyanakkor a kétségtelen kapcsolatokra utalnak a kelta kerámia-anyagban felbukkanó kézzel formált edényformák (K.b: 41-48.), illetve a temetkezési rítus elemei (K.h: 10. sírjába helyezett őrlőkőtöredék - Sz.b? és Sz.d sírjaiban is megfigyeltek hasonlót). 3. kép Tiszavasvári környéke az I. katonai felvételen a rávetített főbb mai utakkal és a vaskori lelőhelyekkel. (A lelőhelyek jelzése a katalógust követi.) Abb. 3 Die Umgebung von Tiszavasvári auf der I. Militäraufnahme mit den wichtigsten Straßen der Gegenwart und den eisenzeitlichen Fundorten (Markierung der Fundorte nach dem Katalog) 3 JAM 62.111.9., IL, 63.449.9-11., 63.476.1.?, 63.474.2., 4-5. 136