A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Néprajz - Ratkó Lujza: Ezredvégi gondolatok a néprajztudomány értékfogalmáról

Ezredvégi gondolatok a néprajztudomány értékfogalmáról ezért e kultúrák minden egyes jelensége önmagán túlmutató értelmet hordozott. 3 Ebből követ­kezően ha a néprajztudomány a népi kultúra jelenségeinek originális értékét, eredeti környe­zetükben megnyilvánuló valódi jelentőségét akarja feltárni, akkor a felszín mögött mindenekelőtt ezt az inherens értelmet kell keresnie. És ha ez igaz a népművészettel vagy a népköltészettel kapcsolatban, akkor hatványozottan igaz a népi kultúra egészének vonatkozásában, amely­nek minden egyes területét áthatotta ez a mélyebb értelem. Az érték alapkategóriái Ezt a gondolatsort tovább folytatva felvetődik az aktuális és principiális érték (és érték­rend) megkülönböztetésének szükségessége. A népi kultúra áttekinthető története során ugyanis a tradicionális szellemiség fokozatos gyengülése, és ezzel párhuzamosan a külső, nem tradicionális hatások egyre erősödő befolyása következtében, valamint egyéb praktikus okok - például az adott tárgy „elöregedése" - folytán egy-egy tárgy vagy jelenség szerepe, jelentősége akár többször is átalakulhatott, s ennek eredményeként megváltozhatott értékük is egy közösségen belül. Egy meghatározott időpontban, helyszínen és közegben végzett tudományos vizsgálat a jelenségnek csak ezt a „pillanatnyi", az adott körülmények között érvényes aktuális értékét képes felmérni. Ezzel összevetve a dolgoknak az a mélyebb, aktuális értékükön túlmutató értelme, ami a kultúra tradicionális szellemiségéből fakadt, s ami valódi értéküket 2ÁX&, principiális - azaz a kultúra alapelveivel szorosan összefüggő, annak eszmeiségében gyökerező - értéknek nevezhető. S míg az aktuális érték állandóan változik a történelem folyamán, addig a principiális érték független az időbeli változóktól - mert noha a népi kultúra tradicionalitása folyamatosan gyengült belátható története során, ez nem a tradicionális szellemiség változását jelenti, hanem e szellemiség érvényesülésének megváltozását! Hiszen a tradíció eszméje ma is ugyanaz, mint évezredekkel ezelőtt volt, csupán a modern szellemiség kiszorította a világ előrehaladottabb feléből. Mindez azt is magában rejti, hogy az aktuális érték mindig etnikumspecifikus, hiszen az adott nép egyedi jellemzői, történelmének sajátos vonásai hatottak kialakulására; ezzel szemben a principiális érték mindig egyetemes eszmék hordozója, mivel az emberiség egyetemes tradicionális tudásában gyökerezik. 4 Módszertani tanulságok Az eddig elmondottakból két fontos módszertani következtetés is levonható. Az egyik, hogy nem elég a vizsgált kulturális jelenséget a tudomány laboratóriuma helyett eredeti köze­gében tanulmányozni - ez még önmagában kevés. Az eredeti fizikai (értsd kulturális) kör­nyezetnél ugyanis jóval fontosabb az eredeti szellemi közegbe való visszahelyezés, ami gya­korlatilag egyet jelent a tradicionális szellemiség megismerésével és szemléletének alkalmazá­sával. A néprajz objektivitásra való törekvése - amely a modern tudományok egyik alapkö­vetelménye - sokkal inkább sérül, ha saját modern szemléletével és szempontrendszerével vizsgálja a népi kultúrát, mint ha a tőle idegen, de vizsgálatának tárgyát alapvetően meghatá­rozó tradicionális szemlélettel teszi ugyanezt. Hiszen így éppen hogy nem objektív és egzakt, hanem modern alapállása által eltorzított, erősen szubjektív képet fest róla. 3 A modern kultúra ezen a téren (is) gyökeres ellentéte a tradicionális kultúráknak, hiszen talán semmi nem hiányzik belőle jobban, mint a szakralitás, és semmi nem meghatározóbb benne, mint a profanitás. A modern világ száműzte az önmagán túlmutató magasabbat, és végső vonatkozási pontjának saját magát tette meg - s így Heisenberg szellemes és roppant találó megfogalmazása szerint egy olyan hajóhoz hasonlítható, amelynek iránytűje immár nem az északi sark felé, hanem saját vastömegére mutat. (A két kultúra különbségeinek tisztázása azért nagyon fontos és tanulságos számunkra, mert éppen a köztük levő távolság nehezíti meg - olykor teszi lehetetlenné - azt, hogy a modern tudományos szemlélet alapján álló néprajz a maga teljességében átlássa és megértse saját tradicionális kutatási tárgyát.) 4 Az aktuális érték változásainak utolsó, immár nem a hagyomány világához kötődő fázisa az, amikor tradicionalitását elvesztve valamilyen modern értékszempont testesül meg benne; ilyen nem hagyományos értéket kap például egy tárgy akkor, ha múzeumba vagy régiségkereskedőhöz, műgyűjtőhöz kerül. 425

Next

/
Oldalképek
Tartalom