A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Művészettörténet, műemlékvédelem - Juan Cabello: A csengersimai református templom kutatása

Juan Cabello elbontott sekrestye nyugati falának meghagyott csonkja felhasználásával épült fel. Elbontásával kapcsolatban bizonytalanok vagyunk, talán a templom körüli feltöltés vagy közvetlenül annak megtörténte utáni időkre keltezhetjük. Az 1. számú kutatóároknak a félköríves szentély keleti fala előtt húzódó szakaszával nemcsak a külső szintviszonyokat tisztáztuk, hanem feltártuk a felszín alatt rejtőző lábazati párkányt is. A kelet felé meredeken ereszkedő terepszint a templom északi oldalánál is megfigyelt - az épülettől kb. 6-7 méterre kezdődő - feltöltés következményeként alakult ki. A humusz alatti rétegek tulajdonképpen megegyeznek a 2. és 4. számú kutatóárkokban megfigyeltekkel, azaz a vastag feltöltés és az agyagos altalaj közötti réteg felszíne tekinthető a templomhoz csatlakozó eredeti terepszintnek. A félköríves szentélyzáródás alapozása a 2 méter mélyen húzódó agyagos altalajon nyugszik. Az alig 10 cm-es alapozási kiugráshoz az általunk középkori járószintként meghatározott réteg igazodott. Az agyagos altalajon egy 60-70 cm vastag - az alapozási kiugráshoz igazodó - szürkésbarna földes réteg húzódott. E felett egy további, 7580 cm vastag szürkéssárga kevert feltöltést észleltünk, melyet a 20-25 cm-es humusz zárt le. Közvetlenül a jelenlegi felszín alatt bukkantunk rá az egykoron téglából és habarcsból kialakított lábazati párkányra. A feltehetően csapott félhengerből és felül ferde síkkal záródó - az alapozási kiugrástól mérve 65 cm magas - párkány kb. 15-20 cm-re ugrik a falazat síkja elé. A hajó északi falánál kijelölt 3. kutatóárokkal úgyszintén az eredeti terep felszínét akartuk meghatározni, valamint a hajó - jelenleg föld alatt húzódó - lábazati párkányát vizsgáltuk meg. A feltöltés ezen a szakaszon a fal mellett eléri az 50-60 cm-es vastagságot, mely a templom falától 6-7 méterre északra belesimul az eredeti felszínbe. A hajó alapozása közvetlenül az agyagos altalajra támaszkodik, alapozási kiugrása pedig 80 cm mélyen húzódik. A szürke agyagos altalaj 100-120 cm mélyen jelentkezett. Azon egy szürke, egységesnek mondható 20 cm-es réteget találtunk, melytől a felette lévő 30 cm vastag, nagyjából az alapozási kiugráshoz kapcsolódó sáv alig-alig volt elválasztható. A lépcsősen lezárt, az alapozási kiugrástól mért 58 cm magas és a fal síkja elé 15 cm-t előre ugró lábazati párkány a jelenlegi felszín alatt 30 cm-re került elő. 11. kép A hajó nyugati falában feltárt XIV. századi kapu maradványa Abb. 11 Reste der in der westlichen Mauer freigelegten Pforte aus dem 15. Jahrhundert 398