A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Ulrich Attila: A tokaji uradalom majorsági gazdálkodása és pénzbevételei a XVII. században

A tokaji uradalom majorsági gazdálkodása és pénzbevételei a XVII. században Főleg az uradalom szabolcsi részén érzékelhető erős allódiális gazdálkodás, de a Hegyalja északi területein is - a szőlő mellett - jelentős szilvatermesztés, állattenyésztés folyt. A Rákóczi család regéci uradalmához tartozó Fónyon például két udvarházat találunk, amelyek jelentős állattenyésztő és gabonatermesztő központok voltak. A majorokban őszi vetés kb 92 köböl, tavaszi árpa 62

1/4

, zab 61

1/8

, tönköly 16, lencse 2, borsó 2

3/41/8

, búza 1, kender 2/4 köböl volt (MOL U. et C. 155/10, 1701.).

32 A saját kezelésű majorságokból Tolcsván 184, a gabona-tizedből 197, Tállyán a majorságból 300 köböl gabona, rétből 10 szekér széna, Keresztúron 120, Tarcalon 179 köböl gabona, valamint 30 és 100 szekér széna jövedelem származott (MOL U. et C. 5/15, 1691 (1689)). 1660-ban a rakamazi majorságban a német katonaság részére 366 köböl őszi, 10 köböl tavaszi búza, 150 köböl zab, 160 köböl árpa vetést tettek (MOL NRA 720/38, 1660.). Rakamazon, mint már említettük, három nyomásban 1800 köböl nagyságú uradalmi majorságot, allódiális állatállományt találunk (OROSZ 1995a. 96-97., MOL G 29. 82. cs. V.3.c/ G, 1706.

33

), emellett a település jelentős uradalmi központtá épült, bár ezek egy része az 1660-as török elleni védelemre szolgáló sáncépítések, a nagyszámú katonaság ittlétekor elpusztult (MOL U. et C. 115/18, 1685 (1674)). Tiszaladány jobbágyai például előbb 30 (1640), majd 65 (1650) köblös földet műveltek itt, emellett két napot kellett a majorban aratniuk. 1674-ben viszont már Tárcáira jártak, ahol szintén 65 köblös vetésen kellett dolgozniuk, de ha „idejük van", a tisztek többet követeltek rajtuk. Majorságot Vencsellőn (900 köböl vetésére való terület), a nagyrészt kihasználatlan Zelemér pusztán, a pocsaji uradalomhoz tartozó, de pár évtizedig Tokajra szolgáló Hosszúpályin (200 köböl), kisebb földeket Tímáron (38 köböl) és Vámosújfalun (30 köböl 1640-ben, 50 köblös, műveletlen 1688-ban, 45 köböl 1701-ben) is találunk. Az urasági földek mellett természetesen majorsági rétekkel is találkozunk. A tiszaladányiak vallomása szerint „régen" nem volt rétaliódium falujukban, azt 1684-ben Bégányi Imre udvarbíró alakította ki, 10 ember kaszáló rétet foglalva el a szegénységtől. Az uradalom szándéka, ugyanúgy, mint a szántók esetében az volt, hogy a pusztulás miatt kiesett aliódiumot a lakosság közelében hozzák létre, legtöbbször a falu határán belül eső területtel pótolják. Korábban a ládányi jobbágyoknak ugyanis a szadai vagy a rakamazi majorsági réten 10 öl szénát termő részt kellett kaszálniuk.

34 Ugyanakkor 1688-ban már 1000 szekér (!) szénát adó majorsági rétet említettek a források, ennek nagysága 170 l-re 25 szekérre csökkent (MOL U. et C. 58/17, 1688; és 58/22, 1701.)! A falu szegényedése miatt a század végén már csak a helyi tiszt (ispán) rétjét kaszálták, de abból is „csak annyit, amennyit tudnak". A hegyaljai városok közül Tarcalon a XVII. század végén 100 ember kaszáló, Keresztúron 1674-ben 32 öl, a század végén 30 öl szénát adó rét volt. A munkáskezek fogyása miatt azonban régóta nem kaszálták az Úr Rétjének nevezett majorság rétet, bár a földesúr néha máshonnan jött emberekkel próbálkozott jövedelmét megmenteni (MOL U. et C. 115/18, 1685 (1674) és 59/6.).

35 Az uradalom központjában, Tokajban a határ szűkös volta miatt rétek sem voltak, a tokaji szolgáló lakosságot ezért a rakamazi Fegyveres rét kaszálásával terhelték, a másik majorságot a rakamaziaknak kellett művelniük, azonban annak pusztulása után ez is Tokajra hárult. Később azonban ez utóbbi, Nyárlapácsnak nevezett rétet a városnak adták (MOL U. et C. 59/6, 115/18.).

36 Az uradalom 1688-ban készült összeírása szerint a legnagyobb majorsági rétek Tedejen (1000 szekér felett) lettek volna, azonban ezt a pusztát rendszerint bérbe adták, így ennek naturális jövedelme nem a földesurat gyarapította. Ezt követték Rakamaz 600, Vámosújfalu 32 143 öreg juh, 92 öreg kecske, 42 idei bárány, 20 idei gedő, 24 borjas ökör, az erre a célra használt majorban 8 fejős tehén, 3 tinó, 8 meddő, 2 bika, sok 3-4 éves üsző és tinó, 136 sertés, 42 baromfi alkotta az állatállományt. Ezenkívül az épületekben jelentős élelmiszert tároltak. 33 Ebben az évben a falu majorságában összesen 134 szarvasmarha, 211 juh, 30 béres ökör és 16 öl széna volt összeírva. 34 A foglalásra MOL U. et C. 59/6, 1700 körül, a korábbi állapotra lásd MOL U. et C. 58/2, 1640. 35 1674-ben még a megmaradt keresztúri jobbágyok kaszálták a majorság rétet, sőt ha munkájukat nem teljesítették, a tisztek más területre is rendelhették őket. Ezzel szemben a XVII. század végén (1689 körül) már nem tudták szolgálatukat teljesíteni a jobbágyok elfogyása miatt, ezért próbálkozott a földesúr más településről iderendelt munkások munkaerejének igénybevételével. 36 Tokaj összeírásában megjegyezték, hogy amióta a Magfar hazában változások kezdődtek, azt a rétet (ú. a Fegyveres nevűt U A) nem kaszálhatják".