A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Mező András: Színes templomok helységneveinkben I.

Színes templomok helységneveinkben I. de Ferighaz, Stephanus [sac] de Alba Ecclesia, = (VAT 1/1. 381., 392., 399.); 1390: Feyereghaz (Zso I. 160.). Az utóbbi évben Karád királyi birtok tartozéka. Ma helynév Nagycsepely határában (SMFN 1974. 205.). 14. Arad vm. : 1334-5: Nycolaus sacerdos át Alba Ecclesia, = (VAT 1/1. 150., 161.); 1388: Feyreghaz (Zso I. 73.). Azonos lehet az Aradkövi határában levő Fehéregyháza ~ Biserica alba nevű faluhellyel (GYÖRFFY 1963/1998. 1. 175.). A XVI. századtól mint az aradi káptalan birtoka Papok-Fehéregyháza néven is szerepelt (ORTVAY 1891/92. 1. 387., Suciu 1967/68. II. 326.). 15. Zaránd vm.: 1406: Feyereghaz (Zso II/l. 648.); 1494, 1561: Feyereghaz (CSÁNKI 1890/1913. I. 730.). Nyomtalanul eltűnt. Előbukkanásakor Egregy vásárához tartozott. Kérdéses, hogy azonos-e vele az 1419-ben szereplő Pangata-Feyreghaz (ZICHY VI. 550.). Ha igen, akkor Pankota táján kereshető. Vö. Suciu 1967/68. II. 328. 16. Erdélyi Fehér vm.: 1231/1257: Albe Ecclesie, 1300 k.: Alba Ecclesia, 1315: Feyereghaz, 1337: Feirighaz (GYÖRFFY 1963/1998. 1.196.); 1507: Wyzkyrch (Suciu 1967/ 68. I. 29.) stb. - Ma Fehéregyháza (RO: Albe-ti) Segesvár közelében. Vö. KNIEZSA 1943. 248., ICZKOVITS 1939. 66., Kiss 1988. 1. 445. 17. Baranya vm.: +1015/1329/1399: duas ... (capellas) regias, capellam ... que vulgo Alba ecclesia vocatur (GYÖRFFY 1963/1998. I. 301.), 1333-5: Stephanus [sac], de Feyrhaz, de (VAT l/l. 283., 316.); 1554: Fejéregyház falu (KÁLDY-NAGY 1960. 70.). - Eredetileg királyi kápolna volt, amelyet I. István a pécsváradi apátságnak adományozott. Ma Ferityház dűlő Szebény határában, de „csak elképzelés van róla, hogy [a falu] hol lehetett, semmi komoly nyomot nem találtak" (BMFN 1982/83. II. 102.). 18. Csanád vm/: 1274M340: Feyreghaz (ERDÉLYIO I. 236.); 1337: Feyreghaz (Ao III. 367.); 1403: Feyereghaz (SZTÁRAYO II. 30.) stb. - Puszta Jugoszláviában Kanizsa és Oroszlámos között. Vö. BOROVSZKY 1896/1897. II. 170., GYÖRFFY 1963/1998. I. 856., CSÁNKI 1890/1913. 1. 696. 2 19. Csanád vm.: 1466: Feyereghaz, 1480: Feyereghhaz, 1723: Velleck (BOROVSZKY 1896/ 1897. II. 173.). Nagyszentpéter mai határának déli részén lehetett. Vö. CSÁNKI 1890/ 1913. I. 696., Suciu 1967/68. II. 328. 20. Szászföld: 1315: Feyreghaz (AOKL IV. 53.); 1359/ Feyeryghaz (BARABÁS 1934. 21.); 1440: Feyereghaz (KOLOZSMONOSTOR 1: 235); 1488: Wuestkirchin (Suciu 1967/68. II. 251.); 1808: Fejéregyház vei Fejérhaz (Szász-) h. Weisskirchen g. Fejérgyá val. (LIPSZKY 1808.); 1877: Fejéregyháza {Szász-), Weiskirch, Gyiszkrik Szászfehéregyháza község Nagy­küküllő megyében (HNT 1913.), RO: Viscri. A szász név vagy magyar mintára keletkezett vagy pedig a magyarral azonos szemlélet alapján párhuzamos névadásban jött létre (KNIEZSA 1943. 250.). A román népi nevek a magyarból (Fejérgyá), illetőleg a szászból valók (Gyiszkrik), s ugyaninnen származik a hivatalos Viscri név is. 21. Arad vm. 2.: +1256/1572: Feyreghaz (WENZEL 1860/1874. VII. 430.), 1274M340: Feyreghaaz (ERDÉLYIO I. 236.), 1333-4: Dominicus sacerdos de Alba Ecclesia (VAT 1/ 1. 146., 155.), 1418: Feiereghaz (SZTÁRAYO II. 192.). Féregyház község az egykori Arad, később Temes vármegyében, RO: Firiteaz (ORTVAY 1891/92. I. 387., MW. Temes. 42., KNIEZSA 1943. 289., Suciu 1967/68. 1. 240., GYÖRFFY 1963/1998. 1. 175., KISS 1988.1. 468.) Ennek része lehetett az állítólag 1511-ben említett Eperjes­Fejéregyháza (MW. Temes 42.). 22. Bács vm.: 1403: Feyereghaz (CSÁNKI 1890/1913. II. 149., Zso II/l. 267.), 1465 k.: Feyeregyhaz (CSÁNKI 1890/1913. II. 149.). A mai Bácsfeketehegy közelében feküdt. Ezen a tájon ma is van egy Velity nevű puszta „egy régi templomhellyel" (MW. Bács-Bodrog 46.). Vö. IVÁNYI 1889/1907. II. 81. 23. Krassó vm.: 1355: Feireghaz (GYÖRFFY 1963/1998. III. 482.); 1370: Feyereghaz (CSÁNKI 1890/1913. I. 11.), 1579: Bila-Cirkva (GYÖRFFY 1963/1998. III. 482.). Ma 279

Next

/
Oldalképek
Tartalom