A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Mező András: Színes templomok helységneveinkben I.

Mező András Fehértemplom, JU: Béla Crkva. Az eredeti nevet a magyarság helyére fölnyomult szerbek a saját nyelvükre fordították le, majd a beköltöző németek a szerb név mintájára Weisskirchen helynevet alkottak. A magyar név ennek fordítása. Vö. CSÁNKI 1890/1913. II. 101., GYÖRFFY 1963/1998. III. 482., KÖNYVISMERTETÉSEK 1929. 147., Kiss 1988.

1. 446. 24. Valkó vm.: +1275: Feieryghaz, 1404, 1477: Feyereghaz (CSÁNKI 1890/1913.

1. 308.). Puszta a jugoszláviai Racsa mellett Béla Crkva néven. Vö. HELLER-NEHRING 1973. 21. Forrásainkból még más Fehéregyház nevű helyekről, illetőleg 'fehér egyház' jelentésű nevekről is tudomásunk van, ezeket azonban vagy a nem eléggé megbízható adatolás miatt nem vettük föl összeállításunkba, vagy mert az adatok csak az előbbi Fejéregyház birtokok differenciálódott részeit jelölhették, vagy pedig nincs bizonyítékunk arra, hogy a feltűnő idegen névformán kívül valaha magyar nyelvű alakja is volt a névnek. Az 1511-ben említett Eperjes-Fejéregyháza (vö. MW. Temes 42.) a mai Féregyház (1. 21. sz.) tőszomszédja, inkább azonban része lehetett. Egyesek szerint a mai Kurties helyén a középkorban Kurta-Fejéregyház nevű település feküdt (JUHÁSZ 1946. IV. 102.), de ezt más forrás nem erősíti meg. Lipszky 1808-beli közlése szerint a Pozsony megyei Medve a német Weisskirchen nevet is viselte, Battonya egyik részének pedig 1866-ban románul Beszerika Alba volt a neve (BOROVSZKY 1896/1897. I. 41.), ezek magyar nyelvű névváltozatáról azonban nincs ismeretünk. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy az adattárba fölvett Fehéregyházak között is van legalább kettő, amelynek magyar helységnévi használatával kapcsolatban fölvetődhet a gyanú. A Nyitra vármegyei helység (1. sz.) adatsorában csak egyszer, későn szerepel a Fehéregyház, korábbi és gyakoribb a más motivációval keletkezett magyar Újvár a szláv névadásként magyarázható Holies (KISS 1988.

1. 601.), valamint a német Weisskirchen. Nyilvánvalónak látszik, hogy a templomra utaló kései magyar névváltozat ez utóbbi alkalmi fordításával keletkezett. - Más természetű a gondunk a Pilis vármegyébe, a mai Óbuda környékére helyezett nevezetes Fehéregyházzal, amelynek épületnévi funkcionálásáról nem lehetnek kételyeink (1. a szintén kései felbukkanása magyar névformát), de amely éppen földrajzi meghatározottsága következtében önálló helységnévvé nem alakulhatott. A régi templomneveinkben és a belőlük származó helységneveinkben még további színek is megtalálhatók. Egyértelműen ebbe a csoportba tartoznak a Veresegyházak (pillanatnyilag 17-et tudunk kimutatni), az egy Feketeegyház (amely esetleg leégett templomra is utalhat - 1. ehhez a brassói Feketetemplom nevét), a szintén egy névben jelentkező Pirosegyház; talán ide tartozik még a két Szegegyház (Bács és Szabolcs vm.), valamint a négy Hímesegyház. Ezek bemutatására és elemzésére, valamint a Fehéregyház-akkal való kapcsolataik vizsgálatára azonban más alkalommal kívánok sort keríteni. 280